1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Rapcsányi László - Dr. Rassay Károly

292 tékeny publicisztikai tevékenységet fejtett ki. 1914-ben egészségi okokból megszakította ügyvédi munkásságát és Budapestre jött, ahol törvényszéki jegyzőnek nevezték ki. Rövidesen a Kúriára rendelték be tanács jegyzőnek és Günther Antal elnök mellett teljesített szolgálatot. 1915 végén az igazságügyminisztériumba került és mint miniszteri titkár, fontos ügykört látott el. Régi családi nevét, a Rasch nevet főnöke kívánságára magyarosította meg és Balogh Jenő igazságügyminiszter közbenjárására külön engedélyt kapott arra is, hogy a magyarosított nevet régi írásmóddal használja. A kommunizmus idején résztvett as ellenforradalmi szervezkedésekben és ekkor kapcsolódott be az országos politikai életbe. Kezdeményezésére indult meg a tisztviselőknek az a mozgalma, amellyel megtagadták az együttműködést a kommün véres eseményeiben részes politikusokkal. A bolsevizmus bukása után vezetőszerepet vállalt a Keresztény Nemzeti Párt megalapításában és a Clerk-féle tárgyalások alapján a koncentrációs-kormány megalakulásakor Huszár Károly kormányában Bárczy István demokratapárti igazságügyminiszter mellett politikai államtitkárnak nevezték ki. Az első nemzetgyűlésre a fővárosi második választókerület, az akkori beosztás szerint a Víziváros küldte a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának programjával. Mint igazságügyi államtitkár résztvett a mai alkotmányos rendszer alaptörvényét, az 1920:1. tc.-t célzó törvényjavaslat szerkesztésében. Államtitkári állásáról a nemzetgyűlés összeülése után Ferdinándy Gyula új igazságügyminiszterrel elvi kérdésekben támadt nézeteltérése miatt mondott le. 1921 elején Teleki Pál gróf miniszterelnöknek egy a királykérdésben előterjesztett interpellációra adott válasza miatt kilépett a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjából és ötödmagával megalakította a Független Kisgazda, Földműves és Polgári Pártot. Az első nemzetgyűlésen különösen a szabadságjogok és a jogrend védelmében elmondott beszédeivel keltett feltűnést. Később csatlakozott a Polgárok és Munkások Szövetségéhez, amely az akkori parlamenti ellenzéket egységes fronton igyekezett tömöríteni. IV. Károly király második hazatérési kísérlete után a Habsburg-ház trónfosztását javasolta. Indítványát akkor a nemzetgyűlés leszavazta, de néhány nap múlva a Bethlen-kormány hasonló tartalmú törvényjavaslatott nyújtott be. Az Erzsébetvárosi Körben történt bombamerénylet alkalmával csak a véletlen mentette meg életét, mert politikus társaival együtt elkésve érkezett a bankettre. A második nemzetgyűlési választáson Nagykanizsán Kállay Tibor pénzügyminiszterrel szemben vette fel a harcot, de fellépett a budapesti déli választókerületben is, mint a Szabadelvű Ellenzéki Pártok Szövetségének listavezetője és Budapesten kapott mandátumot. A második nemzetgyűlésen többízben tett kísérletet a szétforgácsolt baloldali ellenzéki pártok egyesítésére, törekvése azonban az egyes frakciók széthúzása folytán eredménytelen maradt. Hosszú ideig teljesen különállt a politikai életben. A szanálási javaslatok tárgya-