1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Donáth György - Dr. Eckhardt Tibor

163 többséggel győzött az Egységes Párt listájával szemben. A választások után csatlakozott a Független Kisgazda Párthoz, amely az 1931. évi általános választáson Gaal Gaszton vezetésével már tíz mandátumot szerzett. A Független Kisgazda Pártnak Gaal Gaszton mellett egyik vezető tagja lett és amidőn Gaal Gaszton nem sokkal a Gömböskormány uralomra jutása után, 1932 október 26-án meghalt, Eckhardt Tibor lett a Független Kisgazda Párt vezére. Ezt megelőzően 1932 nyarán Édes Antal országgyűlési képviselő halálával megüresedett mezőcsáti választókerületben izgalmas választási küzdelem után győzött Purgly Emillel, a Károlyi-kormány földművelésügyi miniszterével szemben. Miskolci mandátumáról lemondott és a mezőcsáti mandátumot tartotta meg. A Független Kisgazda Párt élén heves csatákat vívott a képviselőházban, de 1934-ben, amikor Gömbös Gyula miniszterelnök mélyreható politikai reformokat jelentett be, Eckhardt Tibor hajlandónak mutatkozott, hogy a reformprogram megvalósítását előmozdítsa. 1934 végén, a marseillei királygyilkosság után, a Népszövetség előtt mint főmegbízott képviselte Magyarországot és genfi szereplésével szerzett érdemeinek elismeréséül a kormányzó az I. osztályú Magyar Érdemkereszttel tüntette ki, amellyel akkor a nagyméltóságú cím járt. Az 1931. évi országgyűlés feloszlatását megelőző politikai válság idején országszerte, főleg pedig Szentesen és Gyöngyösön mondott beszédeivel élesen támadta a Bethlen-rendszert és a választójogi reform demokratikus megalkotása érdekében követelte az országgyűlés feloszlatását és az új választások kiírását. Az országszággyűlés 1935 március 5-én történt feloszlatása után a NEP-pel bizonyos megállapodást kötött és ennek következtében a választáson Miskolcon együttes listán indult. Ezenkívül még Kecskeméten és Kápolnán is szerzett mandátumot, de visszatért régi választókerületéhez és a miskolci mandátumot tartotta meg. Már az általános választások idején azt kellett tapasztalnia, hogy a kormánypárt nem a megállapodás szellemében jár el és ezért egyre élesebb ellentétbe került a kormánypárttal. Az új országgyűlésen újból élénk ellenzéki agitációt kezdett és az általános titkos választójog törvénybe iktatását sürgette. Politikai körökben nagy feltűnést keltett, amidőn 1935 május 30-án levelet intézett Bethlen István gróf volt miniszterelnökhöz és „a normális politikai kritika mértékét túllépő" éles személyi kitételekért, amelyeket Bethlennel szemben népgyűléseken használt, sajnálkozását fejezte ki. Levelét Bethlen István gróf köszönettel nyugtázta és maga is a személyi kérdések kiküszöbölését hangoztatta. Eckhardt Tibor bejárta az országot és .gyűléseket tartott a titkos választójog és a földreform érdekében. A képviselőházban egymásután támadta a Gömbös-kormány „látszatreformjait" és a Gömbös-rendszer híveit s régi barátjával, Gömbös Gyula miniszterelnökkel annyira szembe került, hogy pisztolypárbajt vívtak egymással. Amikor azonban Gömbös Gyula halálosan IV