1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Zsindely Ferenc

402 országgyűlésen már nem szerepelt gyakran, inkább a jóindulatú megfigyelő álláspontjára helyezkedett. A Gömbös-kormány megalakulása után egyre csökkent pártjának kormányt támogató szerepe, úgy ő, mint híveinek egy része főként közjogi kérdésekben nem osztották a miniszterelnök álláspontját. A legutóbbi általános választáson pártja már ellenzéki agitációt fejtett ki, az 1935—36. évi költségvetést pedig nem szavazta meg. Irányító egyénisége a katholikus társadalmi mozgalmaknak. Másodelnöke a Katholikus Központi Kongruabizottságnak. Elnöke az Országos Katholikus Szövetségnek, tagja a katholikus vallás- és tanulmányi alapokra felügyelő bizottságnak, a Magyar Tudományos Akadémia és a Szent István Akadémia igazgatótanácsának. Elnöke a nemzeti zenedének s a Nemzeti Szalon Művészeti Egyesületnek. A gazdasági életben is jelentős szerepet tölt be. Elnöke a Magyar Földhitelintézet igazgatóságának, tagja az Első Magyar Általános Biztosító Társság és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatóságának. Dr Zsindely Ferenc (Komárom, Nemzeti Egység Pártja) 1891-ben született Kisvárdán. Református. Atyja kúriai bíró, a komáromi törvényszék utolsó magyar elnöke volt. A középiskolát a komáromi Szent Benedek-rendi gimnáziumban és a pápai református kollégiumban végezte, a jogi diplomát és az ügyvédi oklevelet Budapesten szerezte meg. Amikor kitört a háború, önként jelentkezett harctéri szolgálatra és 1914 szeptemberében, mint köztüzér ment a frontra s 33 hónapi szakadatlan frontszolgálat után tűzérfőhadnagy lett. Vitéz magatartásáért több kitüntetésben részesült. Harctéri szolgálata közben Komárom vármegye 1915-ben szolgabíróvá, 1917-ben pedig vármegyei aljegyzővé válaszotta. 1918-ban főispáni titkár és tiszteletbeli vármegyei főjegyző lett, 1919-ben pedig, mint miniszter segédtitkár a kisebbségi ügyek minisztériumában működött. 1921-ben pénzügyminiszteri titkárrá nevezték ki. Beutazta egész Európát. Mint pénzügyminszteri titkár Prágában és Bécsben több kereskedelmi és pénzügyi tárgyaláson vett részt. Az irodalmi életben tevékeny múltra tekint vissza. Amellett, hogy számtalan pénzügyi és. közgazdasági szakcikke jelent meg a napisajtóban és a szaklapokban, az általános forgalmiadóról és a gabonajegy-rendszerről pénzügyi szakkönyvet is írt. A szépirodalmat is műveli, több verse, novellája és vadászati elbeszélése jelent meg, utóbbiakból nemrég egy kötet „Isten szabad ege alatt" címmel. Komárom város, amely 1931-ben nagy szótöbbséggel választotta meg képviselőjévé,