1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Zsitvay Tibor

403 most egyhangúlag juttatta mandátumhoz a Nemzeti Egység Pártjának programjával. Az elmúlt ciklusban is tagja volt a 33-as országos bizottságnak. Sok törvényjavaslat előadója volt. 1934-ben a kormányzó pénzügyi téren szerzett érdemei elismeréséül kincstári főtanácsossá nevezte ki. Komárom város egyhangúlag megválasztott díszpolgára. Tagja Komárom-Esztergom vármegye törvényhatósági bizottságának és kisgyűlésének. Országos társelnöke a MOVE-nek, elnöke a Magyar Kézilabdázó Egyesületek Szövetségének. Dr Zsitvay Tibor (Kecskemét, Nemzeti Egység Pártja) 1884-ben született Pozsonyban. Római katolikus, nyugalmazott igazságügyminiszter. Néhai Zsitvay Leónak, a kiváló büntetőjogásznak fia. A budapesti egyetemen szerezte meg jogi és államtudományi doktori diplomáját s ügyvédi vizsgát is a fővárosban tett. Már az egyetemi ifjúság életében élénk résztvett. Elnöke volt az Egyetemi Körnek, a Budapesti Egyetemi Atlétikai Klubnak s az Egyetemi Turista Egyesületnek is, amelyet ő -alapított. Évtizedes meddő kísérletezés után, 1906-bn az ő tervei alapján jött létre az Első Országos Diákszövetség. 1909-ben kezdte meg ügyvédi gyakorlatát s rövidesen az Államvasutak ügyésze lett. Emellett élénk szakirodalmi munkásságot fejtett ki s több ízben volt külföldi tanulmányúton is. 1914-ben a bírák és ügyészek továbbképző tanfolyamán a vasúti fuvarjogot adta elő. 1919 augusztusában kapcsolódott be a politikai életbe, amikor a Keresztény Nemzeti Párt alapításában vett részt. A Friedrich-kormány szeptemberben kormánybiztos főispánná nevezte ki Kecskemétre, a román megszálló csapatok azonban letartóztatták s rövid ideig fogságban is volt. Kiszabadulása után elfoglalta állását s erejével és higgadtságával csakhamar úrrá lett a megszállók kivonulása után feltámadt szenvedélyeken. Soronkívül államosíttatta a városi rendőrséget, a nyugalmat és közbiztonságot helyreálltotta. 1920 elején pártjából kilépett és ahhoz a disszidens csoporthoz csatlakozott , amely reális program alapján a kisgazda- és kereszténypárt higgadt elemeinek új pártban való egyesítésére törekedett. Felmentésekor a törvényhatósági közgyűlés egyhangú elismerését és ragaszkodását nyilvánította iránta. Folytatta ügyvédi gyakorlatát, az Államvasutak vezető-ügyésze lett, a második nemzetgyűlési választások során pedig Kecskeméten nagy szótöbbséggel megválasztották képviselőnek. A város fejlesztésében sok érdemet szerzett, több iskola és intézmény létesült képviselősége idején. 1924-ben a nemzetgyűlés alelnöke lett s őt választották meg a frankhamisítás politikai hátterének kivizsgálására kiküldött parlamenti bizottság elnökévé. 2fi*