1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Törley Bálint

387 szarvasi kerület mandátumával állandóan tagja a törvényhozásnak. Főként közegészségügyi és munkásügyi kérdésekkel foglalkozott s élénk publicisztikai működést is fejtett ki. Hosszú ideig szerkesztette a Szarvasi Közlönyt és a Szarvasi Hírlapot és sok politikai cikke jelent meg a vidéki lapokban. Gyakran szólalt fel a múlt országgyűlésben. A költségvetési viták során mondott beszédeiben és más felszólalásaiban közegészségügyi és tanyai közoktatásügyi, valamint gazdatársadalmi kérdéseket tett szóvá s z Orvosi Kamara felállítását sürgette. Tagja Békés vármegye törvényhatósági bizottságának. Törley Bálint (Dunavecse, Nemzeti Egység Pártja) 1885-ben született Szabadkán. Református, földbirtokos. A középiskolát a piaristák budapesti gimnáziumában és a kolozsvári felsőkereskedelmi iskolában végezte, utána a bécsi kereskedelmi akadémián és a lipcsei egyetem mezőgazdasági intézeténél folytatta tanulmányait. Ismereteit Mainsban mint Montaner & Co. világcég gyakornoka egészítette ki s erre az időre esnek első nagyobb utazásai. 1906-ban teljesítette önkéntesi szolgálatát, utána pedig nagybátyjának budafoki pezsgőgyárában volt gyakorlaton. Hajlandóságai azonban a mezőgazdaság felé vonzották s 1908-ban már gróf Hunyadi László hírneves ürményi uradalmában volt mint jószágfelügyelőségi gyakornok, 1910-ben pedig kitűnő képesítéssel a kassai gazdasági akadémián oklevelet szerzett. Az akadémiai ifjúságnak elnöke volt. Még 1910 őszén átvette édesatyjától bácsbodrogmegyei családi birtokuk vezetését. A rákövetkező évben a vármegyei gazdasági egyesület igazgatóválasztmányi tagja lett. Több közgyűlésen és vándorgyűlésen töltött be előadói tisztet s úgyszólván a megye min den községével érintkezésbe került. Később az egyesület alelnökévé választották meg s ezt az tisztséget a szerb uralom alatt is betöltötte. Az 1924-ben Szabadkán rendezett mezőgazdasági és ipari kiállításmezőgazdasági csoportjának elnöke volt. Bár virilis jogon már 1911-ben bekerült Szabadka törvényhatósági bizottságába, politikai kérdésekkel 1917-ben kezdett foglalkozni, fokozottabb tevékenységet azonban csak az összeomlás után fejtett ki. A jugoszláviai magyar párt szabadkai tagozatának elnöke lett, majd az Országos Magyar Párt alelnökévé választották meg. Tagja volt annak a bizottságnak, amely Davidovics Ljuba akkori jugoszláv miniszterelnökkel tanácskozott. E megbeszélésnek a kisebbségi jogok teljes életrehívása lett Volna a célja. Mint a délvidéki magyar kisebbség kiküldöttje, két ízben volt Genfben a kisebbségi kongresszuson s az utódállamok magyarságának megbízásából 1926-ban ő helyezett koszorút Bocskay István genfi szobrára. Egyháza életében is előkelő szerepet töltött be. A 25"