1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Törs Tibor

388 jugoszláv református egyházkerület világi tanácsbírája volt, tagja volt a legfőbb fegyelmi bíróságnak és a lelkészvizsgáló-bizottságnak. Politikai tevékenysége következtében 1927-ben repatriálását kellett kérnie s ettől az időtől Solt és Harta községek határában fekvő birtokán gazdálkodik. 1934 óta tagja Peat vármegye törvényhatósági bizottságának s élénk részt vesz a megyei életben. Elnöke a külkereskedelmi hivatal kebelében működő Sertésértékesítő Bizottságnak, az országos gazdaérdeképviseletek felkérésére tagja a negyvenes gazdatanácsadó bizottságnak. Tagja az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek, az Alföldi Zölmező Szövetségnek, választmányi tagja a Szarvasmarhatenyésztők Országos Szövetségének s még több más egyesületben visel tisztséget. A terménytőzsdén mint gazdaszakértő működik az OMGE felkérésére. Beltagja a Törley József és Társa pezsgőborgyártó cégnek. Törs Tibor (Megyaszó, Nemzeti Egység Pártja) 1890-ben született Budapesten. Evangélikus, hírlapíró. Apja néhai Törs Kálmán író és publicista 18 éven át, haláláig Szentes város 48-as és függetlenségi képviselője volt. Nagyapja Szigligeti Ede volt. Középiskolai tanulmányait a budapesti fasori evangélikus gimnáziumban, egyetemi tanulmányait pedig a budapesti egyetemen végezte, ahol államtudományi államvizsgálati oklevelet szerzett. Élénk szerepet játszott a háború előtti egyetemi ifjúsági mozgalmakban, mint az Egyetemi Kör irodalmi osztályának elnöke és részt vett az egyetemi ifjúság akkori jelentős lapjának, az Egyetemi Lapok-nak szerkesztésében. A háború kitöréséig az állami munkásbiztosítási hivatal és az Országos Munkásbiztosító Pénztár tisztviselője volt és mint a Magyar Társadalomtudományi Szemle munkatársa behatóan foglalkozott a munkásbiztosítás szakkérdésein kívül széleskörű szociálpolitikai tanulmányokkal is. Az 1914. év őszén önként jelentkezett katonai szolgálatra és előbb a volt 32-ik közös tábori tarackezrednél, majd a repülőcsapatoknál a galíciai, román és albániai harctereken teljesített frontszolgálatot. Sok bel- és külföldi kitüntetésben részesült, így két nagyezüst vitézségi érmet, a III. osztályú katonai érdemkeresztet, a repülőtiszti jelvényt éa a német vaskeresztet nyerte el. A frontok összeomlása után 1918 novemberében a sajtó szolgálatába állt és ettől az időtől 1933 végéig a 8 Órai Újság munkatársa, szerkesztője, majd felelős szerkesztője volt. 1925 január 1-vel a Magyar Távirati Iroda Rt. érdekkörébe tartozó Magyar Országos Tudósító félhivatalos napilap megszervezését is vállalta és éveken át, mint felelős szerkesztő vezette a Magyar Országos Tudósítót, amelynek irányításában és vezetésében ma is aktív részt vesz.