1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Terbócz Imre - Thuránszky Pál

383 Terbócz Imre (Budapest I, Nemzeti Egység Pártja) 1891-ben született Budapesten. Római katolikus, részvénytársasági ígazgatóA'A középiskolát Veszprémben és Budapesten végezte, a jogot a Pázmány Péter Tudományegyetemen hallgatta és itt tett jogi államvizsgát. Tanulmányainak befej ezése után bevonult és a világháború végéig az orosz és olasz harctéren szolgált, több kitüntetésben részesült és 1918-ban mint ulánus főhadnagy szerelt le. Közigazgatási pályára lépett és mint főispáni titkár, Zala vármegyében kezdte meg működését, később mint helyettes főszolgabíró, a balatonfüredi járás vezetője lett. 1924-ben megvált a közigazgatási szolgálattól, közgazdasági pályára ment, a fővárosba jött és a Palatínus Részvénytársaság igazgatója lett;/ A fővárosban kezdett foglalkozni politikai kérdésekkel. Főként a budai ikerületekben vette ki részét a politikai mozgalmakban. Mint kiváló szervező, különösen a Nemzeti Egység Pártjának fővárosi szervezkedése soránt tűnt ki s az általános választások során a párt listáján, a budai kerületben jutott mandátumhoz. Thuránszky Pál (Nyírbátor, Nemzeti Egység Pártja) 1893-ban született Thurapataka községben, Liptó vármegyében. Evangélikus, földbirtokos, az ősnemes, liptóvármegyei Thuránszky-család sarja. A középiskolát a piaristák rózsahegyi gimnáziumában végezte s önkéntesi évének teljesítése után jogot hallgatott a háború kitöréséig. A mozgósításkor bevonult s 1915 novemberében főhadnagyi ranggal ténylegesíttette magát. Több mint harminc hónapot töltött legnagyobbrészt mint géppuskás százados a tűzvonalban s több kitüntetést is szerzett, köztük a III. oszt. katonai érdemkeresztet is. Az összeomlás után rendelkezési állományba került, a forradalom és a kommün alatt Sátoraljaújhelyen tartózkodott apósánál. Amikor apósát túszként Budapestre vitték és fogságba vetették, a városnak a csehek által történt megszállását felhasználva, családjával együtt liptói otthonába, Okolicsno és Thurapataka községekbe menekült. Hazafias magatartása és magyarsága miatt azonban csakhamar üldözőbe vették. Kénytelen volt ősi birtokát eladni és vagyona megmentett roncsaiból Szabolcs vármegyében vásárolt kisebb birtokot s azóta ott gazdálkodik. Visszatérése után 1922-ben rövid ideig katonai szolgálatot teljesített, majd saját kérelmére szolgálatonkívüli viszonyba került. Községének, Besenyődnek egyhan-