1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Tobler János

384 gúan megválasztott bírája volt, míg e tisztéről le nem mondott. Tagja Szabolcsvármegye Törvényhatósági Bizottságának, járási elnöke a Mezőgazdasági Bizottságnak s élénk részt vesz a megyei életben. Tobler János (Budapest környék, Keresztény Gazdasági Párt) 1889-ben született Sopronban. Római katolikus, a Keresztényszocialista Országos Szakegyesületek Szövetségének elnöke. Iskoláit Sopronban végezte s itt tanulta ki édesapja műhelyében a kelmefestő ipart is. Már fiatalon bekapcsolódott a keresztényszocialista mozgalomba s felszabadulása után titkára lett a he.yi keresztényszocialista szervezetnek. A világháború kitörésekor bevonult s az összeomlásig harctéri szolgálatot teljesített. A háború után, hogy a megszálló csehekkel szemben az ellenállást még hathatósabbá tegye, erőteljes szervezőmunkába fogott. Nevéhez fűződik a felvidéki keresztényszocialista párt nagyarányú megerősödése. 1920-ig két éven át a Pressburger Tageblatt felelős szerkesztője volt s a sajtó terén is felvette a harcot a megszállókkal szemben. A cseh hatóságok üldözőbe vették s két ízben is börtönbe vetették. Először Illaván, majd Aranyosmaróton raboskodott. Az 1920. évi cseh nemzetgyűlési választások során a keresztényszocialista párt, amelynek ebben az időben főtitkára volt, az érsekújvári választókörzet mandátumával a legnagyobb terror ellenére is beküldötte a cseh parlamentbe. Körmendy-Ékes Lajos és Szentiványi Géza oldalán vezető szerepe volt a magyar pártok élén s elkeseredett harcot folytatott a Felvidék érdekében. A csehek mindent elkövettek, hogy megbénítsák politikai és társadalmi tevékenységét, végül is azzal a megállapítással, hogy nem felvidéki illetőségű, mandátumától megfosztották s rövidesen ki is utasították. 1922-ben költözött vissza s azóta vezető szerepet tölt be a keresztényszocialista mozgalomban. 1926 óta a pestkörnyéki kerület mandátumával állandóan tagja a törvényhozásnak, főként szociális és külpolitikai kérdésekkel foglalkozott a múlt országgyűlésekben. A munkásság és a kisemberek szociális és gazdasági érdekeinek harcos képviselője; többízben interpellált a kenyérárak emelése miatt s a munkanélküliség, valamint a negyven órás munkahét ügyében. Egyik volt azoknak, akik helytelenítették a népjóléti és munkaügyi minisztérium megszüntetését. Nagy visszhangja volt annak a felszólalásának, amelyben az utódállamoknak a magyarság elleni támadásait tette szóvá. Ernszt Sándor, aki a párt listavezetője volt a kerületben, jóllehet másutt nem választották meg, lemondott mandátumáról, hogy Tóblernek adja át helyét.