1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Gróf Takách-Tolvay József

377 lékos hadirokkantat 1916 decemberében bocsátotta el. A világháború után önállósította magát és mint kisiparos élénk részt vett a kisiparosság helyi és országos mozgalmaiban is. A szociáldemokrata párt életében 1910 óta tevékeny részt vesz, megválasztásáig a párt hódmezővásárhelyi szervezetének titkára volt. A párt lapjaiban publicisztikai munkásságot is fejt ki, a földművelő népesség helyzetéről ísrt cikkei és községpolitikai tanulmányai komoly értékűek. 1929 óta tagja Hódmezővásárhely törvényhatósági bizottságának, amelynek életében ugyancsak kezdettől tevékeny részt vett. Tagja a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamarának, valamint az IPOK közgyűlésének is. Gróf Takách-Tolvay József (Szentgotthárd, Nemzeti Egység Pártja) 1876-ban született Celldömölkön. Római katolikus, nyugalmazott altábornagy. A gimnázium négy alsó osztályát Komáromban végezte a bencéseknél, utána a Ludovika Akadémia növendéke lett. 1894-ben mint hadapród tiszthelyettes a volt pápai 7. honvéd huszárezrednél kezdte meg csapatszolgálatát. 1899-ben a hadiiskolába vezényelték s 1901-ben mint főhadnagyot a IV. hadtestparancsnoksághoz osztották be vezérkari szolgálatra. 1904 májusában századossá lépett elő s József királyi herceg udvartartásába került. A király 1905 februárjában grófi rangra emelte s megengedte, hogy a gróf Takách névvel együtt, a kihalt Tolvay-család nevét együttesen használhassa. Mint József Ferenc királyi herceg nevelésének vezetője öt évet töltött a főherceg udvartartásában s 1909-ben már mint vezérkari századost a volt 12. közös gyalog hadosztályhoz Przemyslbe vezényelték, 1910 novemberében pedig a volt 15. közös huszárezredhez került csapatszolgálatra. A vezérkari törzstiszti vizsga sikeres letétele után előbb a gráci III. hadtestnél teljesített szolgálatot, 1912 februárjában pedig az akkor felállított volt 1. közös lovashadosztály vezérkari főnökévé nevezték ki. A király mint századost a katonai érdemkereszttel és a Signum Laudisszal tüntette ki. Hadosztályával előbb a szerb, majd az orosz hadszíntérre került. 1915 júliusában tífuszban megbetegedett s utána három hónapig Komáromban mint vezérkari főnök működött, majd újból a harctérre ment. A József Ferdinánd főherceg parancsnoksága alatt álló IV. hadsereg vezérkari hadműveleti osztályához osztották be, később ideiglenes gyalogezredparancsnok lett, majd hadtestvezérkari főnök volt. Résztvett a lucki áttörés harcaiban. 1917 májusában ezredessé és a volt marosvásárhelyi 19. honvédhuszárezred parancsnokává nevezték ki s ezredével résztvett a bukovinai előnyomulásban. Még ebben az évben, decemberben mint a honvédelmi miniszter képviselőjét Bécsbe rendelték a hadügy-