1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Tasnádi Nagy András

378 minisztériumba s ebben az állásában érte az összeomlás. Fontos szerepe volt a magyar csapatok hazaszállításánál, később mint a Nemzetközi Felszámoló Bizottság magyar tagjának a volt közös hadügyi javak tárgyalásainál. 1919-ben a május 3-ra virradó éjjel 40 tisztjével végrehajtotta a bankgassei puccsot, elfogta és inter­nálta a tanácsköztársaság követeit és kiküldötteit, a követségen talált javakat, főleg titkos okmányokat pedig lefoglalta és a bécsi rendőrséghez juttatta. Kun Béla követelésére a bécsi rendőrség letartóztatta s kilencheti vizsgálati fogság után engedték csak ideig­lenesen szabadlábra. 1919 augusztusában a magyar kormány bécsi katonai meghatalmazottja lett, az osztrák katona és munkástanács azonban kitiltotta Ausztria területéről. Emiatt megvált állásától s visszarendelték Budapestre különleges szolgálatra, 1920 júniusában pedig Varsába vezényelték. Résztvett a lengyel-szovjet hadjáratban s jelen volt Varsó ostrománál. 1921 elején mint követségi tanácsost az akkor felállított bukaresti követséghez osztották be s itt 1925 novemberéig teljesített szolgálatot, amikor már mint altábornagy a budapesti vegyesdandárparancsnoksághoz, később a főparancs­noksághoz került. 1929-ben, miután szolgálati éveit kitöltötte, nyug­díjba ment s még ebben az évben mint társelnök bekapcsolódott az Országos Frontharcos Szövetság szervezkedési mozgalmába. Ké­sőbb a szövetség országos elnöke lett s kiépítette a bajtársi kap­csolatokat az osztrák, német, bolgár, olasz, francia és angol front­harcos szervezetekkel. 1931-ben a Frontharcosok Egyesült Nemzeti Pártjának listáján székesfővárosi törvényhatósági bizottsági taggá választották, a legutóbbi országgyűlési választáson pedig a pestkör­nyéki és a szentgotthárdi kerületben kapott a Nemzeti Egység Párt­jának programmjával mandátumot. Sok társadalmi, sport és ifjú­sági egyesület vezetőségében foglal helyet. Celldömölk díszpolgára. Tulajdonosa a II. oszt. Magyar Érdemkeresztnek a csillaggal, a Lipótrendnek, a III. oszt. Vskoronarendnek, a III. oszt. katonai ér­demkeresztnek, s még több más háborús kitüntetésnek. Dr Tasnádi Nagy András (Hajdúszoboszló, Nemzeti Egység Pártja) 1882-ben született Budapesten. Reformá­tus, vallás- és közoktatásügyi államtitkár. A középiskolát a budai katolikus főgimnáziumban végezte, jogi és államtudományi doktori okleve­lét is a budapesti egyetemen szerezte meg. Egye­temi hallgató korában elnöke volt a Joghallga­tók Tudományos Egyesületének. 1908-ban sze­rezte meg ügyvédi oklevelét, s mint gyakorló ügyvéd működött a fővárosban a világháború kitöréséig. 1915-ben a harctérre került s az Összeomlásig különböző hadszíntereken teljesített szolgálatot s több hadikitüntetést szerzett. A leszerelés után mint szerződéses ügyvéd,

Next

/
Thumbnails
Contents