1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Surgóth Gyula - Szabó József

368 Dr Surgóth Gyula (Tatabánya, Nemzeti Egység Pártja) 1874-ben született Dunaföldváron. Református, ügyvéd, nyugalmazott ítélőtáblai bíró* A középiskolát Budapesten és Sopronban az evangélikus főgimnáziumban végezte, jogi tanulmányait pedig a debreceni jogakadémián. 1898-ban kezdte meg közszolgálatát a fővárosban. 1904-ben királyi alügyésznek, 1907-ben pedig királyi ügyésznek nevezték ki. 1915-ben a budapesti büntetőtörvényszékhez került bírónak, 1917-ben pedig ítélőtáblai bíróvá nevezték! ki. A kommunizmus bukása után büntető tanácsa gyorsított eljárás alapján nemcsak a budapesti büntető törvényszéken, hanem a pestvidéki törvényszéken is igen sok kommunista-bűnügyet tárgyalt. Büntetőtanácsa ítélte halálra többek között Corvin-Klein Ottót és László Jenőt is. 1921-ben nyugdíjba ment s azóta ügyvédi gyakorlatot folytat. Mint Gömbös Gyula miniszterelnök személyes híve a politikai mozgalmakban is kivette részét. A kormányzó 1923-ban kormányfőtanácsossá nevezte ki. Szabó József (Budapest, III. Keresztény Gazdasági Párt) 1889-ben született Budapesten. Római katolikus, a Keresztényszocialista Állami Vas- és Gépgyári Munkások Országos Szövetségének főtitkára. Már ötéves korában elvesztette szüleit s az elemi iskolát a főváros éa rokonai támogatásával végezte el. További anyagi segítség hiányában tizenkétéves korában beállott cipőfelsőrésztanoncnak és saját keze munkájával tartotta el magát. Mint tanonc került a keresztényszocialista munkásmozgalomba s 18 éves korában már mint szakszervezeti elnök vett részt a keresztényszocialista munkásság küzdelmeiben. Néhai Giesswein Sándor Szabadkára küldötte kerületi titkárnak, ahol egyúttal a Bácskai Napló munkatársa is volt. Egy évvel később Pécsett teremtette meg az ország legerősebb keresztényszocialista szervezetét. Akkoriban a Dunántúl és a Pécsi Ujlap munkatársa volt, emellett tudósította az Igaz Szó fővárosi keresztényszocialista lapot is. Közben magánszorgalomból elvégezte a középiskolát. A világháborúban a szerb, majd az orosz fronton harcolt s onnan súlyos betegen került haza. Az öszszeomláskor leszerelt és a forradalmakban erőa küzdelmet folytatott úgy a szocialisták, mint a kommunisták ellen. Vezető tagja volt az Ébredő Magyarok Egyesületének, mindkét esetben elnöke és hivatalos szónoka volt a Gólyavárban rendezett emlékezetes nagygyűlés-