1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - vitéz Szalay László

369 nek. A kommün bukása után ismét hozzálátott a keresztényszocialista szervezetek újjáépítéséhez s mint központi főtitkárt, 1920ban Kőbányán nemzetgyűlési képviselővé választották. Főként munkáskérdésekkel foglalkozott és különösen az ellátatlanok érdekében elhangzott felszólalásaival tűnt fel. Ekkor helyezte a Ház asztalára a heti négykilós fejadagból előállítható kenyérmennyiséget és sikerült is a kenyérfejadag felemelését elérnie. A kormány Pécs város miniszteri biztosává nevezte ki a szerb megszállás alól felszabadult területre. Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának 1920 óta tagja. Szociális és gazdasági irányú felszólalásaival a város legszegényebb néprétegének érdekét szolgálja. Állandóan szorgalmazta a székesfővárosi alkalmazottak anyagi és szociális helyzetének javítását s a nyugdíj szabályzat megalkotásában is tevékenyen közreműködött. 1926 óta a BSzKRt igazgatóságában is helyet foglal. Főtitkára a Keresztényszocialista Villamos- és HÉV Alkalmazottak Országos Szövetségének is s elnöke a Kőbányai Keresztény Községi Pártnak. vitéz Szalay László (Szepsi, Nemzeti Egység Pártja) 1896-ban született Kassán. Református, földbirtokos, okleveles gazda. A középiskolát a kassai premontrei főgimnáziumban végezte s az érettségi után mint önkéntes bevonult katonai szolgálatra. Az orosz harctéren szolgált s a második Bruszilov-áttörés idején ezredével orosz hadifogságba került. Keletszibériában huszonkét hónapig raboskodott, míg két társával együtt, állandó életveszedelmek között, sikerült hazaszöknie. 1918 májusában újból jelentkezett ezredénél s az összeomláskor mint tartalékos főhadnagy szerelt le. Több háborús kitüntetés tulajdonosa. 1919 januárjától a szülői háznál, Kassán tartózkodott, jogi tanulmányokat folytatott és a gazdasági akadémián oklevelet szerzett. A csehek egyízben letartóztatták s csak az akkor ott parancsnokló francia tábornok közbenjárására szabadult meg. 1921 óta csonka abaújvármegyei birtokán gazdálkodik s élénk részt vesz a megyei életben. 1923-ban vitézzé avatták, 1931-ben pedig a kormányzó a Signum Laudis-szal tüntette ki. 1931-ben mint nem hivatalos jelölt a szepsii kerületben báró Perényi Zsigmonddal szemben majdnem mandátumhoz jutott. 1933-ban pedig a tornai kerületben gróf Hadik Jánost csak kevés szótöbbséggel választották meg vele szemben. Régi híve Gömbös Gyula miniszterelnöknek. Vármegyéjében tevékeny részt vett pártja szervezeteinek kiépítésében. Alelnöke a vármegyei gazdasági egyesületnek, Abaúj, Zemplén, Borsod és Heves vármegye vitézi törzskapitányi megbízottja. Tagja Abaúj vármegye törvényhatosági bizottságának és főjegyzője az abaúji református egyházmegyének. 24