1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Sulyok Dezső

367 ellenzéki programmal küldötte be a második nemzetgyűlésre. Főleg pénzügyi, közigazgatási, adóügyi és költségvetési kérdésiekkel foglalkozott. Az 1927. évi országgyűlésen is a marcali kerültet képviselte. Figyelemreméltó beszédet mondott a közigazgatás egyszerűsítéséről és a kormányzat felelősségéről. Kiemelkedő bírálatot gyakorolt a székesfőváros közigazgatásáról szóló javaslat tárgyalásánál, a takarékosságról szóló törvényről mondott beszédében pedig széleskörű korlátozást kívánt a kormánnyal szemben. 1928-<ban rósztvett Parisban az interparlamentáris konferencián, megismerkedett lord Rothermere-rel s azóta állandó levelezésben van vele. Lord Rothermere az ő közbenjárására adamányozott 50.000 pengőt Árpádházi Boldog Margit templomának építésére. 1930-ban a Pápai Magyar Lovagok Szövetségének közgyűlése a szövetség elnökévé választotta és ebben a minőségében tagja a Pápai Lovagok Világszövetsége tanácsának is. Fáradhatatlan törvényhozó munkája mellett kerületének községeit valósággal újjáépítette. Díszpolgára Marcali közságnek, amely utcát nevezett el róla. A marcali kerület most negyedízben választotta meg. Tulajdonosa a Ferenc József-rendnek, a Vaskorona-rendnek s még több kitüntetésnek. Dr Sulyok Dezső ipa, Nemzeti Egység Pártja) 1897-ben született Simaháza-pusztán, Veszprém megyében. Római katolikus, ügyvéd, Veszprém vármegye tiszteletbeli ügyésze. Ősei évszázadokon át a Pápa városon keresztülfolyó Tapolca-patakon voltak molnármesterek. Egyik őse céhmester volt, amikor a pápai molnárcéh Mária Teréziától kiváltságlevelét kapta. Atyja is molnár volt Simaháza-pusztán. Korán árvaságra jutott és nagybátyja háztartásában nevelkedett. A középiskolát Pápán végezte a Szent Benedek-rendi főgimnáziumban. Az érettségi után bevonult, az orosz és olasz harctéren teljesített szolgálatot s több kitüntetést szerzett. 1918 márciusában az olasz harctérről tanulmányi szabadságra jött s beiratkozott a budapesti egyetem jogi karára. A háború befejezésekor, 1918 decemberében bevonult a csendőrtiszti tanfolyamra, de kétévi csendőrtiszti szolgálat után, 1920-ban saját kérelmére kilépett, mert a katonás életmódot az egyéni szabadságra vágyó természetével nem tudta összeegyeztetni. Ügyvédi irodában vállalt alkalmazást, egymásután letette vizsgáit s 1924-ben Pápán ügyvédi irodát nyitott. Hivatása mellett történelmi és közgazdasági tanulmányokat folytatott s kivette részét a város közéletében is. Elnöke a város legnagyobb taglétszámú körének, amely a katolikus parasztságot tömöríti magában. Népszerűségére támaszkodva, mint nem hivatalos jelölt vette fel a választási küzdelmet, amely az ő győzelmével végződött. (