1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.
A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Preszly Elemér - Propper Sándor
347 Dr Preszly Elemér (Cegléd, Nemzeti Egység Pártja) 1877-ben született Dunaalmáson, Komárom vármegyében. Római katolikus, belügyi államtitkár. A középiskolát Vácott és Győrött, az egyetemet Budapesten végezte s 1901-ben avatták jogtudományi doktorrá. 1903-ban Budapesten kitűnő eredménnyel letette az ügyvédi vizsgát s Vácott ügyvédi irodát nyitott. A város közéletében csakhamar tekintélyes szerephez jutott. 1905-ben megválasztották képviselőnek s ugyanebben az évben Pest vármegye törvényhatósági bizottságának is tagja lett. Vác városának mandátumával, függetlenségi programmal, minden országgyűlésben helyet foglalt az összeomlásig. A koronázáskor beválasztották a hitlevelet átnyújtó regnikoláris és a koronázási ebédbizottságba is s résztvett a koronázási szertartáson. 1917-ben Pest vármegye és a Dunántúl hadigondozó kormánybiztosának nevezték ki, megbízatásáról a forradalom kitörésekor mondott le. A világháborúban mint népfelkelő százados teljesített szolgálatot. Pest vármegye életében harminc év óta élénk részt vesz s jelentős szerepet tölt be Vác város képviselőtestületében is. 1920 májusában Pest vármegye kormánybiztos főispánja, majd főispánja lett s megszakítás nélkül állott megyéje élén 1935 márciusáig, amikor az újjáalakult Gömbös-kormányban belügyi államtitkár lett. A fővárosi lapok több vezércikkét és tárcáját közölték. Elnöke a Gyöngyösy István Társaságnak, tiszteletbeli tagja a nagykőrösi Arany János Társaságnak és a Gyóni Géza Irodalmi Társaságnak. Díszpolgára Üjpest„ Rákospalota, Szentendre és Vác megyei városoknak és sok községnek. A kormányzó 1926-ban a II. osztályú Magyar Érdemkereszttel és a csillagggal tüntette ki. Propper Sándor (Budapest-környék, Szociáldemokrata Párt) 1877-ben született Debrecenben. Felekezetnélküli, kárpitos. Az elemi iskola elvégzése után kitanulta mesterségét s már tizenkilencéves korában tagja lett a Kárpitosmunkások Szakegyesületének, ahol csakhamar titkárrá, majd alelnökké választották meg. 1904-ben, amikor megalakult a Famunkásoik Szövetsége, ennek központi vezetőségébe választották be, 1907-ben pedig a Munkásbiztosító Pénztár tisztviselője, majd főtisztviselője lett. Hosszú ideig szerkesztette a Famunkások szaklapját és a Famunkások Zsebnaptárát s helyettes szerkesztője volt a Népszavának. Állandó munkatársa a