1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Putnoky Móric

348 „Szocializmus" című folyóiratnak. Régóta tagja a szociáldemokrata pártvezetőségének. A második nemzetgyűlés óta állandóan tagja a törvényhozásnak. Budapest északi választókerületének egyik képviselője volt 1931-ig, azóta a Budapest-környéki kerületben kapott a párt listáján mandátumot. Éles és kíméletlenhangú felszólalásaival tette ismertté nevét. Politikai kérdések mellett behatóan foglalkozott közgazdasági és szociálpolitikai problémákkal is, egyike a Ház ismert szociálpolitikusainak. Ebből a tárgykörből több önálló tanulmánya is megjelent. 1933-ban adta ki „Űj ipari forradalom" című könyvét, amelyben a társadalmi és a gazdasági élet, valamint a termelés időszerű problémáival foglalkozik. Az elmúlt évtizedben Európa nagy részét beutazta s értékes politikai összeköttetésekre tett szert. Tagja Pest vármegye törvényhatósági bizottságának s Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának is. 1935-ben a „Magyarországi Famunkások Szövesége" elnökévé választotta. Igazgatósági tagja az Általános Fogyasztási Szövetkezetnek. Tagja az Országos Ipartanácsnak s a tanács állandó bizottságának. Putnoky Móric (Putnok, Nemzeti Egység Pártja) 1866-ban született a gömörmegyei Keleméren. Római katolikus, földbirtokos, volt főispán. Középiskoláit és jogi tanulmányait Budapesten végezte el s itt tett jogi államvizsgát. Azután visszavonult gazdálkodni keleméri birtokára. 1891-ben tiszteletbeli szolgabíróvá nevezték ki, egy évvel később pedig függetlenségi és 48-as programmal képviselőjévé választotta a putnoki kerület, amelynek mandátumával azóta minden országgyűlésnek tagja volt. A háború alatt mint honvédhuszárszázados teljesített szolgálatot. 1917-ben Gömör vármegye főispánjának nevezték ki s tisztét az összeomlásig töltötte be. Társadalmi és gazdasági téren értékes munkásságot fejtett ki, tagja igen sok gazdasági és társadalmi egyesületnek. A háború után belépett a kisgazdapártba, majd később a disszidensekkel együtt csatlakozott az egységespárthoz. 1931-ben, amikor Karafiáth Jenőt miniszterré nevezték ki, a pártok egyhangú bizalmából ő lett a képviselőház háznagya. Hosszú évek óta tölti be az állandó összeférhetetlenségi bizottság elnöki tisztét. Vármegyéje életében is tevékeny szerepet visz. Örökös tagja Borsod-Gömör vármegye törvényhatósági bizottságának, tagja a kisgyűlésnek és a közigazgatási bizottságnak. Tagja a kivándorlási tanácsnak, az Országos Gazdasági Munkáspénztár igazgatóságának, alelnöke a Felvidéki Egyesületek Szövetségének, tagja a Gazdák Biztosító Szövetkezete központi választmányának.