1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Kelemen Kornél - Dr. Kenéz Béla

294 Dr Kelemen Kornél (Kunszentmiklós, Nemzeti Egység Pártja) 1895-ben született Budapesten. Reformá­tus, ügyvéd, kunszentmiklósi birtokos, az Or­szágos Testnevelési Tanács elnöke. A budapesti egyetemen avatták jogi és államtudományi dok­torrá. Résztvett az egyetemi ifjúság mozgal­maiban és sportéletében. Ifjúsági elnöke volt a Budapesti Egyetemi Atlétikai Clubnak és a Fő­iskolai Sportszövetségnek. Az ügyvédi oklevél megszerzése után csakhamar az elismert fővá­rosi ügyvédek sorába emelkedett, főként mint védőügyvéd aratott sikereket. Élénk szerepet vitt a 'társadalmi mozgalmakban, a (társadalmi egyesületek egész sorának megalapításában vett részt. 1926 j ban a kunszentmiklósi ke­rületben csak 28 szavazattal maradt Héjjas Ivánnal szemben ki­sebbségben, 1931-ben azonban többezer szótöbbséggel választotta meg vele szemben a kerület. Igazságügyi javaslatok és mentelmi ügyek előadója volt s beszédeiben is főleg igazságügyi kérdésekkel és a Duna-Tisza közének agrárproblémáival foglalkozott. A jogélet terén szerzett érdemeiért 1931-ben kormányfőtanácsossá nevezték ki. 1932-ben az Országos Testnevelési Tanács elnöke lett. Műkö­dése alatt a magyar sportélet nagy lendületet vett. 1934-ben az igazságügyminiszter a Kúria ügyvédi tanácsának tagjává nevezte ki. Tiszteletbeli főügyésze Pest vármegyének, ügyésze a Mérnöki Kamarának, tanácsbírája és ügyésze a pesti református egyházme­gyének. Társelnöke a Társadalmi Egyesületek Szövetségének, fő­titkára az Országos Nemzeti Klubnak. Tagja Pest vármegye tör­vényhatósági bizottságának. Dr Kenéz Béla (Szolnok, Nemzeti Egység Pártja) 1874-ben született Szolnokon. Római ka­tolikus, egyetemi tanár, nyugalmazott kereske­delemügyi miniszter. Az egyetemet Budapes­ten, Lipcsében és Londonban végezte s a két utóbbin különösen nemzetgazdaságtani és sta­tisztikai tanulmányokat folytatott. Hazatérve a kereskedelmi minisztérium szolgálatába lé­pett s 1905-ben miniszteri titkár lett. Egy év múlva a statisztika magántanárává habilitálták a budapesti egyetemen, 1907-ben pedig a ko­lozsvári egyetem nyilvános tanárává nevezték ki. A budapesti egye­tem 1917-ben hívta meg a statisztikai tanszékre s ugyanekkor ud­vari tanácsos lett. Mint kolozsvári egyetemi tanár Erdély közéle­tében vezető szerepet vitt s egyik oszlopos tagja volt a független­J

Next

/
Thumbnails
Contents