1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Kelemen Kornél - Dr. Kenéz Béla

295 ségi pártnak. A szolnoki kerület mandátumával az első nemzetgyűlés óta tagja a törvényhozásnak. A földreform-törvényjavaslat előadója volt, 1921 februárjában pedig a nemzetgyűlés alelnökévé választották meg. A ház nagy elismerését érdemelte ki nyugalmával azon az ülésen, amelyen Kövér Ibrahim György a karzatról rálőtt Rakovszky Istvánra, a nemzetgyűlés volt elnökére. 1926 júniusában mint a pénzügyi bizottság elnöke ő búcsúztatta el a távozó népszövetségi főbiztost, Smith Jeremiást. Az utódállamok üldözött magyarságának védelmében 1929 decemberében mondott interpellációja külföldön is feltűnést keltett. Az egységes párt 1931 áprilisi jubileumi vacsoráján, gróf Bethlen István miniszterelnökségének tízéves évfordulóján, kortörténeti és politikai essayszámba menő pohárköszöntőt mondott. 1931 augusztusában gróf Károlyi Gyula kormányába kereskedelmi miniszterré nevezték ki. Miniszterségéhez fűződik egyebek között a helyiérdekű vasutak 4000 kilométer hosszú vonalának állami tulajdonba és a DunaSzáva-Adria Vasút állami kezelésbe vétele s ezzel a vasúti hálózat és üzem egységesítése, több fontos vasúti reform, köztük a népszerű filléres gyors életbeléptetése, a budapest—komáromi vonalszakasz villamosítása, a Boráros-téri híd építésének megkezdése, a nemzetközi autóút budapest—kecskeméti szakasza megépítésének elhatározása, a külföldi szén és kox behozatalának megakadályozása, az árelemző bizottság létesítése, az ipartestületek újjászervezése, az ipartestületi központról szóló törvény megalkotása, a szabadalmi jog reformja. A gróf Károlyi kormány lemondásával vált meg tárcájától és újból elfoglalta a kormányzói elhatározással részére fenntartott tanszéket az egyetemen. Az 1934—35. évi költségvetési vitában a Nemzeti Egység Pártjának vezérszónoka volt. Beszédének az egyke kérdéséről tartott fejtegetései érlelték meg az egyke elleni törvényjavaslatot. Kora ifjúságától szorgalmas munkása az irodalomnak. „Földbirtokpolitika a háború előtt és után" című akadémiai székfoglalója, amely különösen az. utódállamok jogtipró eljárását világította meg saját hivatalos adataikkal, osztatlan figyelemben részesült. Az agrárpolitika világhírű berlini egyetemi tanárának, Seringnek nagy agrárpolitikai gyűjteményes munkájában Sering felkérésére és kitüntető megelégedésére ő írta meg a magyar földbirtokpolitikát ismertető fejezetet. A statisztika elmélete, Városok fejlődése, Magyarország népességi statisztikája, Az ipari népesség statisztikája, A gazdák és mesteremberek pusztulása, Nép és föld című munkái tudományos körökben nagy elismerést arattak. Elnöke az Országos Statisztikai Tanácsnak, a Magyar Statisztikai Társaságnak. Tagja a Magyar Tudományos Akadémiának és a Szent István Akadémiának. Szolnok város díszpolgára, Jász-Nagykun-Szolnak vármegye törvényhatóságának örökös tagja. Tulajdonosa az I. osztályú magyar érdemkeresztnek, a Corvin-koszorúnak és még sok más kitüntetésnek.