1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Hegedüs Kálmán

279 éven át vezette a honvédségi lőiskolát s mint tábornok került nyugállományba. Közéleti szereplését mint az Országos Magyar Lövészszövetség elnöke s egyben mint az Országos Testnevelési Tanács egyetemi és főiskolai megbízottja kezdte meg. Mindig nagy érdeklődéssel kísérte és támogatta az ifjúság nemzeti irányú mozgalmát. 1922-ben vitézzé avatták s még ebben az évben iktatták be Nagylétán több, mint százholdas vitézi telkébe. Tulajdonosa a II. osztályú Magyar Érdemkeresztnek, a III. osztályú Vaskoronarendnek és még több más háborús kitüntetésnek. Dr Hegedűs Kálmán (Jászapáti, Nemzeti Egység Pártja) 1877-ben született Szolnokon. Református, földbirtokos. A középiskolát a besztercebányai katolikus főgimnáziumban végezte, a jogot a berlini és budapesti egyetemen hallgatta és itt avatták jogi- és államtudományi doktorrá. 1902ben ügyvédi oklevelet is szerzett, de ügyvédi gyakorlatot nem folytatott. 1903-ban a Jászvidéki Takarékpénztár vezérigazgatója lett s állását 1906-ig töltötte be, amikor európai körútra ment, amelyről négy év után tért vissza. 1910-ben a kiskunhalasi kerület munkapárti programmal képviselőnek választotta meg. Programbeszédén gróf Tisza István is megjelent. Ö volt a sajtótörvény és a királyság védelméről szóló törvényjavaslat és a legtöbb munkásügyi törvény előadója s tagja volt a koronázásnál nagy hivatást betöltő hitlevélszerkesztési bizottságnak is. A háború folyamán IV. Károly király a polgári hadi érdemkereszttel tüntette ki, az erről szóló gróf Esterházy miniszterelnök által írt levél vétele után azonban köszönettel kitért a kitüntetés elfogadása elől. Németországban, Franciaországban és Angliában járt politikai tanulmányúton, az idősebb Chamberlainnal agitációs körúton is vett részt. A kommün pusztításaitól feldúlt jászkíséri ősi birtokát 1920-ban teljesen rendbehozta s a modern gazdálkodás minden vívmányával felszerelte. A jászapáti kerület 1926-ban egységespárti programmal küldötte az országgyűlésbe, a pénzügyi bizottság tagja s a honvédelmi tárca előadója volt. Élénk publicisztikai tevékenységet folytatott, a napilapokban sok politikai cikke és vezércikke jelent meg. Tobbízben tett hosszabb külföldi tanulmányutat és minden alkalommal ellátogatott a népszövetség üléseire. 1931-ben kerülete újból megválasztotta. Amikor 1931-ben a Szent László-utcai nagy bérház összeomlott és tíz munkás áldozatul esett, a hátramaradottak részére felajánlotta képviselői fizetésének egy részét. Indítványt tett a kettős és a mamimutfizetések megszüntetésére, majd az összeférhetetlenségi törvény reformjára és a jegyzői állások megszüntetésére. Gróf Károlyi Gyula miniszterelnöksége idején