1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - vitéz báró Hellenbach Gottfried dr. - Hertelendy Miklós

280 a háznagyi állás megszüntetését, valamint Dréhr Imre kiadatását indítványozta. A Nemzeti Bank reformjáról szóló javaslat tárgyalásánál megvédte a bankot a támadások ellen, elismeréssel szólott pengővédő intézkedéseiről, az adók arányosítását kívánta és aktív szociálpolitikát és erőteljes szociális reformokat sürgetett. 1934 októberében bontotta ki a reformpolitika zászlaját Jászapátin, kerülete székhelyén s mintegy ötszörös többséggel választották meg ellenjelöltjeivel szemben. vitéz báró Hellenbach Gottfried dr (Kunhegyes, Nemzeti Egység Pártja) 1892-ben született Budapesten. Római katolikus, földbirtokos. A bécsi Theresianumban végezte a középiskolát, utána a budapesti tudományegyetemen hallgatta a jogot és itt szerzett jogi és államtudományi doktori oklevelet. Tanulmányainak befejezése után bevonult. Az orosz fronton küzdött s 1917-ben mint hadnagy, oly súlyosan sebesült, hogy harctéri szolgálatra alkalmatlanná vált. Ekkor mint segédfogalmazó a belügyminisztérium szolgálatába került, a forradalom kitörésekor azonban lemondott állásáról és megszállt területre ment szülei birtokára. 1920-ban tért vissza s azóta kenderesi birtokán gazdálkodik. Tagja Szolnok vármegye törvényhatósági bizottságának és élénk szerepet visz a vármegye életében. Több mint harminc vidéki egyesületben visel vezető tisztséget. 1925-ben vitézzé avatták, 1930-ban pedig a közélet teréíi szerzett érdemeiért kormányzói elismerésben részesült. A kúnhegyesi kerület elsőízben 1934_ októberében időközi választáson küld

ötte az orszá

ggyűlésbe, akkor is a Nemzeti Egység Pártjának programjávaT Hertelendy Miklós (Tab, Nemzeti Egység Pártja) 1879-ben született Magyargencsen, ősi római katolikus családból. Nyugalmazott huszáralezredes, földbirtokos, Somogy vármegye törvényhatósági bizottságának tagja. Középiskolái elvégzése után a bécsújthelyi katonai akadémiára került és 1899-ben mint hadnagy a császári és királyi 14. huszárezred kötelékébe lépett. A bécsi lovaglótanári tanfolyam elvégzése után több tiszti ekvitációnak és önkéntes iskolának volt tanára és parancsnoka. A világháborúban a 10. Mackensen-huszárezred századparancsnokaként harcolt és több kitüntetést kapott. A harc-