1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Gergelyffy András - vitéz Gömbös Gyula

265 miatt szükséges tisztogatás munkáját. Az ellenzék tagjai is elismerték róla, hogy kiváló katonai szakember és a nemzeti integritás alapján szilárdan álló politikus került a honvédelmi tárca élére. Alig félévvel később, 1930 március 1-én, a kormányzó szolgálatonkívüli tábornokká nevezte ki. A honvédezredeknek az ő előterjesztésére adományozott Magyarország kormányzója tízéves kormányzói jubileuma alkalmából — a nemzet általános helyeslése mellett — történelmi hagyományainkban gyökerező elnevezéseket. Honvédelmi miniszteri működéséhez fűződik a katonai büntetőjog reformja. Átszervezte a honvédtisztképzést és neki köszönheti a honvédség tisztikara, hogy 1930-ban fizetésrendezésben részesült, a legénység pedig, hogy szolgálatának elteltével könnyebbé vált elhelyezkedése a polgári életben. Szemleútjainak következménye, hogy sok vidéki város helyőrséget kapott. A hadsereg részére egész sor új utasítás készült, amelyek közül kiemelkedő jelentőségű a Szolgálati Szabályzat I. része. Honvédelmi miniszteri alkotásai közül jelentős a hadsereg sporttevékenységének szabályozása és támogatása. "Újjászervezte a Toldi Miklós honvéd torna- és vívótanárképző tanfolyamot és átszervezte a sportot nemcsak a legénység, de a tisztikar körében is. 1931-ben Abádszalókon kívül Kiskunhalason is megválasztották, de abádszalóki mandátumát tartotta meg. Honvédelmi minisztersége idejére esik Endresz György és Magyar Sándor óceánrepülők világsikere, amelynek külső elismeréseképpen mindkét óceánrepülőt soronkívül léptették elő. A Bethlen-kormány lemondása után, 1931 augusztusában, a Károlyi-kormányban is megtartotta a honvédelmi tárcát. A nyilvánosság előtt ebben az időben keveset szerepelt, de feltűnt 1932 augusztusában Mátészalkán mondott beszéde a külső és belső revízióról. Időközben egymásután kapta a különböző díszpolgári okleveleket, amelyekkel az ország legkülönbözőbb vidékeinek városai és községei tisztelték meg. Amidőn Károlyi Gyula gróf miniszterelnök 1932 szeptember 21-én benyújtotta lemondását, kilencnapos válság nehezedett a politikai világra, majd hirtelen egy csapásra megoldódott a feszültség, amikor Horthy Miklós kormányzó október 1-én Gömbös Gyulát nevezte ki miniszterelnöknek^ Nyomban megalakította kormányát. Az egész országon bizalom és reménykedés lett úrrá. Kinevezése után adott első nyilatkozatában kijelentette, hogy erős hittel, vasakarattal, elsősorban pedig önmegtagadással akarja a reá háruló nehézségeket leküzdeni. Idebenn és kifelé egyaránt a békés munkát és a nemzeti öncélúság gondolatát hirdeti, a szélsőségek ellen pedig kíméletlen harcot és minden körülmények között fenntartja a jogrendet. Barátaival együtt Nemzeti Munkatervet készített és megbeszélte programját az időszerűség szempontjából is. Végül hangsúlyozta, hogy az új generációnak építő munkása és vezére óhajt lenni. Az ország minden részéből elárasztották üdvözlő táviratokkal. 1932 október 4-én mondott rádiószózatát azzal kezdte, hogy állandóan közvetlen kapcsolatban akar lenni a magyar nemzet legszélesebb rétegeivel. Munkatervének az a célja, hogy nemcsak a