1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Gergelyffy András - vitéz Gömbös Gyula

266 mának, hanem a holnapnak is irányt szabjon és munkatervét legjobb hite szerint alkalmasnak véli arra, hogy az élni akaró és történelmi hivatását érző nemzet irányelvül fogadja el. Másnap, miután az új kormány tagjai letették az esküt, a kormány bemutatkozott az egységes pártban. „Erre a pártra kívánok támaszkodni, •— mondotta, — és nem kívánok úgynevezett pártdiktatúrát a magyar közéletben. Minden magyar embernek, minden magyar pártnak egyformán miniszterelnöke akarok lenni!" Felhívott minden magyar pártot, hogy a munkában vegyen részt, békét hirdetett a felekezetek felé és békés együttmunkálkodást a nemzetiségek felé. Szembeszállt a pártfrakciók szellemével és követelte a párt feltétlen egységét. Első fellépése mindjárt megmutatta azt az új stílust, amit első beszédeiben emlegetett. Ëz az új stílus mindenekelőtt új tempót jelentett, a kormányzati eszközök jobb és gyorsabb kihasználását, hadüzenetet a bürokrácia kinövései ellen és a nemzet szolgálatában álló erők racionalizálását. Szuggesztív erő áradt ki beszédeiből és a nemzet meglepetten figyelt fel az új hangra. Érdekes találkozása a véletlennek, hogy miniszterelnöksége idején első vidéki beszéde a romhányí kurucemlék leleplezésénél, 1932 október 10-én hangzott el és ebben megjelölte a független Magyarországnak helyét egy táborban, a nemzeti egység frontján, a nemzeti öncélúság jegyében. Az érdes munkáskezet meg kell fogni a magyar kúria tulajdonosának és ezt a frontot: a magyar úr és a magyar kisgazda frontját senkinek sem lehet áttörni. Egyik legelső'kormányzati ténykedései közé tartozott az 1931 szeptember 12-én történt torbagyi vasúti katasztrófa után elrendelt statárium megszüntetése. A kormány 1932 október 11-én mutatkozott be a képviselőházban, két nappal később pedig a felsőházban. Október 26-án jelent meg a 95 pontból álló Nemzeti Munkaterv,^ amely az egész kormányzati munka összefoglaló keretéül, mozgató rugójául és elvi alapjául szolgált. A Nemzeti Munkaterv a kormányzati tevékenységnek távolabbi célkitűzéseit tartalmazza, szemben az úgynevezett „sofort" programmal, amelybe azokat a kormányzati feladatokat és teendőket sorolta, amiknek megoldása a gazdasági és társadalmi viszonyok közt nem tűrt késedelmet, amelyekkel tehát a kormánynak azonnal (sofort!) kell foglalkozni. A Nemzeti Munkatervnek kibocsátásával is bizonyítékát adta Gömbös Gyula őszinte szándékának, hogy állandó, rendszeres, közvetlen és bensőséges kapcsolatban akar lenni a magyar társadalom legszélesebb rétegeivel. A kormány politikája közvetlen feladatául az öncélú nemzeti állam kiépítését tekintette. A Nemzeti Munkaterv másik rendkívül jelentős tétele, hogy „minden békés eszközzel arra törekszünk, hogy a békeszerződések a jog es az igazság szellemében revízió alá vétessenek". Harmadik kimagasló pontja a Nemzeti Munkatervnek pedig az, amelyben hangoztatja, hogy a kormány kötelességének tekinti az uralkodó lelkiválság leküzdését, a nemzet újjászületésének előmozdítását és az egységes magyar világnézet kialakítását. Ezen a hár-