1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Cseh-Szombathy László - vitéz Csicsery-Rónay István

237 Dr Cseh-Szombathy László (Nagyigmánd, Független Kisgazdapárt) mmamammgmmmmmma 1894-ben született Pápán. Református, orJ:1É£ËË ~~m- vos

' ^ középiskolát a pápai református kollégiumban végezte s mint egyetemi hallgató 19 loben a harctérre került. Még bevonulása évében súlyosan megsebesült, térdlövést kapott s 75 százalékos hadirokkant lett. Felgyógyulása után folytatta tanulmányait s az orvosi diploma 'megszerzése után egy ideig Bálint Rezső egyetemi tanár mellett volt tanársegéd, később pedig a Bethesda-kórház főorvosa lett. Tíz év óta tölti be ezt a tisztét. Neves műgyűjtő, modern képgyűjteménye jelentős. Mintegy négy évvel ezelőtt kezdett erős ebb en a politikával foglalkozni s mint Gaal Gaszton híve, már a múlt választáson fellépett Nagy igmán don, de akkor a pótválasiztáson kisebbségben maradt. vitéz Csicsery-Rónay István (Kaposmérő, Nemzeti Egység Pártja) 1886-bán született Budapesten, anyai ágon Kazinczy Ferenc egyenes leszármazottja. Református, nyugállományú vezérkari alezredes, földbirtokos. A Honvéd Ludovika Akadémia növendéke volt s háromévi csapatszolgálat után a honvéd felsőbb tiszti tanfolyamra került, majd a bécsi hadiiskolába vezényelték. A háború kitörésekor mint vezérkarhoz beosztott főhadnagy az orosz harctérre került s a 20. honvédbadosztályparancsnokság kötelékében résztvett a limanovai előretörésben. 1914 novemberében századossá lépett elő, egy hónap múlva az 51. honvédhadosztályhoz helyezték át s ennek kötelékében mint hadosztály- és dandár vezérkari tiszt vett részt a gorlicei áttörés utáni nagy előnyomulásban. Az oknai visszavonulás után, 1915 nyarán, a 40 kilométer hosszú Prizlop határszakasz parancsnoka lett. Megszervezte a határvédelmet, megakadályozta az oroszok betörését, majd ismét bevonult hadosztályához és győzelmesen küzdötte vele végig az erdélyi hadjáratot, utána pedig visszakerült Kirlibaba vidékére. A német kötelékben végrehajtott győzelmes offenzíva alatt Falkenhayn tábornok hadseregparancsnok személyesen adta át neki a német vaskeresztet. Innen az olasz frontra került, résztvett a tolmeini áttörésben és az utána következő előnyomulásban. 1918 elején súlyos vérhassal Budapestre hozták s mint lábadozóbeteget a honvédelmi minisztériumba osztották be. Itt érte az összeomlás. A tiszti karhatalmi különítmények megszervezésén dolgozott, a Pogány-féle felvonulás után pedig szabadságra ment, amelyről nem vonult be