1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Csik József

238 többé. A nemzeti hadsereg bevonulása után Siófokon a dunántúli főparancsnokság vezérkari főnökhelyettese volt, később ugyanebben a beosztásban szolgált a székesfehérvári, majd a budapesti katonai körletparancsnokságnál. 1921-ben átmeneti viszonyba való helyezését kérte s hogy kiegészítse mezőgazdasági tudását, beiratkozott a közgazdasági egyetem mezőgazdasági szakára, amelyet három éven át hallgatott. Közben már somogymegyei családi birtokán gazdálkodott. 1924 augusztusában alezredessé lépett elő s utána nyugállományba került. A kormányzó 1923-ban avatta vitézzé. 1929 óta Somogy vármegye vitézi székkapitánya. A vármegyei életben tevékeny részt vesz. Tagja a törvényhatósági bizottságnak és hat év óta a kisgyűlésnek. Több háborús kitüntetés tulajdonosa. Csik József (Budapestkörnyék, Nemzeti Egység Pártja) 1891-ben született Muzslán, Esztergom megyében. Apátplébános. A teológiát a budapesti egyetemen végezte és 1916-ban szentelték pappá Vácott. Két hónapot töltött Sződön mint káplán, utána hitoktató lett Újpesten és 1918-ig itt működött. Nagy szerepet vitt a munkásmozgalmak megteremtésében és vezetésében, a keresztényszocialista szakszervezetben mint titkár szervezőképességével, beszédeivel írásaival csakhamar magára vonta a figyelmet. A kommün bukása után mint a Katolikus Népszövetség titkára tette ismertté nevét a keresztény társadalomban. Ebben az időben alapította meg a Földmunkások és Földművesek Országos Szövetségét, amelyet mint főtitkár az ország egyik legnagyobb és legerősebb mozgalmává fejlesztett ki. Ekkor alapította a „Földnépe" című hetilapot, amelynek közel egy évtizedig szerkesztője és kiadója volt. Ugyanekkor főmunkatársa volt a „Nép" című lapnak. 1920-ban a kapuvári kerület keresztényszocialista programmal választotta meg nemzetgyűlési képviselőnek és szociális kérdésekben nagy tekintélyt szerzett magának a Házban. Az első országgyűlésben is Kapuvár mandátumával foglalt helyet. Ö vetette fel annak idején az inségadó eszméjét s törvényjavaslatot terjesztett be a munka szabadságának védelméről is. Az 1931. évi választásokon Kapuvárott kisebbségben maradt, Pest vármegye közgyűlése azonban nemsokára felsőházi taggá választotta meg. A felsőház korjegyzője volt. 1925-ben Újpesten plébánossá választották. A váci püspök 1926-ban tanácsos-plébánossá nevezte ki, néhány évvel később pedig monostorsápi címzetes apáttá! Működése most is a szociálpolitika terén mozog és a munkáskérdéseknek úgy gyakorlati, mint elméleti szempontból egyik legalaposabb ismerője. A budapestkör-