1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Buchinger Manó - Dr. Bud János

235 Buchinger Manó (Budapest III., Szociáldemokrata Párt) 1875-ben született Nyitrán. Felekezetnélküli, szociáldemokrata párttitkár. A polgári iskola három osztályát végezte Nyitrán, azután a könyvkötőmesterséget tanulta ki és már 1895-ben szervezte az ország könyvkötőmunkásait. 1905-ben a szociáldemokrata párt titkára és a Népszava munkatársa lett. A párt életében mindinkább nagyobb tekintélyre tett szert. 1917-ben a stockholmi szocialista békekonferencia magyar delegációjának tagja, 1919-ben a berni szociáldemokrata kongresszusnak referense volt és igazságos, annexió- és hadisarcnélküli békefeltételeket követelt Magyarországnak. A bolsevizmus kitörésekor lemondott párttitkári tisztségéről és passzivitásba ment. Az összeomlás után résztvett a párt újjászervezésében. 1920 tavaszán Bécsbe ment és tíz évig élt ott, mint a Jövő című lap munkatársa. 1929 őszén Garami Ernővel tért vissza és elfoglalta régi állását. Többízben volt külföldön agitációs körúton. Tagja a II. internacionálé végrehajtóbizottságának. Budapest déli választókerületének 1931 óta képviselője. A képviselőházban főleg külpolitikai tárgyú beszédeket mondott. Dr Bud János (Békéscsaba, Nemzeti Egység Pártja) 1880-ban született Dragomérfalván, Máramaros vármegyében. Görögkatolikus, egyetemá tanár, nyugalmazott kereskedelmi miniszter. A budapesti tudományegyetemen szerezte meg az államtudományi doktori oklevelet és 1901-ben a Központi Statisztikai Hivatalnál kezdte meg pályáját. 1912-ben berendelték a kereskedelemügyi minisztériumba s mint segédtitkárt a vámpolitikai előkészítő munkálatokkal bízták meg. Négy év után a Közélelmezési Hivatalhoz került, többszöri soronkívüli előléptetés után 1917-ben miniszteri tanácsossá nevezték ki, 1918-ban pedig az Országos Árvizsgáló Bizottság alelnöke lett. Tudományos kutató munkásságáért a budapesti egyetemen már 1915-ben a statisztika magántanárává habilitálták. 1917-ben a rendkívüli tanári címet kapta, 1920-ban pedig a műegyetem tanári karának egyhangú meghívására elfoglalta a gazdaságpolitikai tanszéket. 1921 decemberében közélelmezési államtitkár, 1922 októberében pedig a Bethlen-kormány közélelmezési minisztere lett. Az ő működése