1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Bródy Ernő

234 nyének ki nem utalása miatt interpellált is, a magánmunkák eltiltása miatt pedig napirend előtt szólalt fel. Egyik alapítója volt a Községi Banknak, majd a Nemzeti Hitelintézetnek, ő létesítette a jegyzők budapesti leány- és egri fiúnevelőintézetét. Alelnöke a Társadalmi Egyesületek Szövetségének, elnöke a Földközi Kereskedelmi Kamara magyarországi csoportjának. Dr Bródy Ernő (Budapest III, Nemzeti Szabadelvű Párt) 1875-ben született Miskolcon. Izraelita, ügyvéd. A kereskedelmi iskola elvégzése után gimnáziumi érettségit tett, majd a budapesti egyetemen a jogot halgatta és itt jogtudományi doktorrá avatták. Jogász korában a Magyar Hírlap országgyűlési tudósítója vol't. Tanulmányainak kiegészítése céljából hosszabb tanulmányútra indult és beutazta egész Európát. Ügyvédi vizsgát tett s mint bűnügyi védő csakhamar elismertté tette nevét. Egyik legemlékezetesebb védői sikerét a híres, Zeysig-hrosüra néven ismert királysértés i perben aratta. Elsőízben 1906-ban a nagyszőlős! kerület választotta meg demokrata programmal, 1910-től pedig a halmi kerületet képviselje a háború végéig. Mindig Vázsonyi Vilmos szűkebb környezet éhez tartozott. A háború kitörésekor bevonult, .mint százados a déli harctéren küzdött és kitüntetést is szerzett. Az első nemzetgyűlésbe a főváros XI. választókerülete küldötte be demokrata programmal. Főként szociális kérdésekkel foglalkozott a parlamentben. Publicisztikai tevékenysége széleskörű, ask politikai, szociális és gazdasági vonatkozású cikke jelent meg a fővárosi lapokban. A második nemzetgyűlésnek nem volt tagja, de élénk tevékenységet fejtett ki pártjának életében a főváros törvényhatósági bizottságában, amelyben 1908 óta foglal helyet. 1926-ban Budapest déli kerületében, mint listavezető kapott mandátumot demokrata programmal és egyik legtevékenyebb tagja volt a Háznak. Adóügyekben, szociális, jogi és pénzügyi kérdésekben mondott beszédei és interpellációi gyakran foglalkoztatták a plénumot. 1931-ben és 1935-ben újból a Budapesti III. választókerület küldte a parlamentbe. A fővárosi törvényhatósági bizottság feloszlatása után .mint a Nemzeti Szabadelvű Párt fővárosi frakciójának vezetője kezdeményezte az egyesült polgári ellenzék blokkjának megalakitását és a választási agitáeiót irányította. Elnöke a Lakók Szövetségének, alelnöke a Bűnügyi Védők Egyesületének.