1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Béldi Béla - vitéz Biró György

229 vezetett egyrészt Eckhardt Tibor és Gömbös Gyula, másrészt. Bethlen István és Gömbös Gyula között. A felhatalmazási vitában Ulain Ferenc támadása újból felelevenítette az ellentéteket a régi bethlenista képviselők és a kisgazdapárt heves szónoka között. Dr Béldi Béla (Siklós, Nemzeti Egység Pártja) 1903-ban született Baracson, Fejér megyében. Evangélikus, okleveles közgazda, a Nemzeti Egység Pártja propaganda-osztályának vezetője. Gimnáziumi tanulmányait a békési és bonyhádi gimnáziumban végezte, majd a közgazdasági egyetem kereskedelmi szakára iratkozott be. Kitüntetéssel avatták közgazdaságtudományi doktorrá. Egyetemi hallgató korában a Közgazdászok Széchenyi István Bajtársi Egyesületének egyik megalapítója volt. Az egyetemen elsősorban közlekedéspolitikai kérdésekkel foglalkozott és e tárgykörben élénk publicisztikai és tudományos tevékenységet • is fejtett ki. 1933-ban jelent meg a Repülőgépközlekedés Gazdasági Kérdései című könyve, amelyet a szakkörök nagy elismeréssel fogadtak. Az egyetemről kikerülve megalapította A Közgazda című folyóiratot és résztvett az Országos Közgazda Testület létrehozásában is, amelynek fennállása óta elnöke. 1934-ben a Nemzeti Egység Pártja Propaganda-osztályának vezetője lett. Buzgó sportember, jártas a modern sportok gyakorlati és elméleti kérdéseiben, valamint a sportpolitikai vonatkozásokban is. vitéz Biró György (Alsólendva, Nemzeti Egység Pártja) 1882-ben született a zalamegyei Szentgyörgyvölgy községben. Római katolikus, nyugállományú ezredes. A középiskolát Szombathelyen és Budapesten végezte, utána a Ludovika Akadémia növendéke volt s 1903-ban avatták hadnaggyá. Csapatszolgálatot a bosznia—hercegovinál tábori vadászaászlóaljaknál teljesített, a világháborúban pedig 42 hónapot töltött az első vonalban és vitéz magatartásáért nyolcízben részesült legfelsőbb kitüntetésben. Az összeomlás után erősen kivette részét az ellenforradalmi mozgalmakban. Szegedre -ment s belépett a nemzeti hadseregbe, 1919 nyarától pedig a hazatérő hadifoglyok fogadását irányította. 1934 szeptember elsejével történt nyugállományba való helyezéséig különleges katonai beosztásokban teljesített szolgálatot.