1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Gróf Bethlen István

228 lános választáson teljesen egységes kormányzati többséget biztosít­son reformprogramjának megvalósítására. Bethlen, akinek vezetésé­vel aN emzeti Egység Pártja március 5-én, a Gömbös-kormány bemu­tatEozasa napján, a kormánynak egyhangúan bizalmat szavazott, tel­jesen váratlanul érte az országgyűlés feloszlatása, 'amely még aznap délután megtörtént. Bethlen a kornTányzöi elhatározásról csak "utólag, az országgyűlés feloszlatása után értesült és ezért szükségesnek tar­totta, hogy az új helyzet konzekvenciáját levonja. Még aznap este levelet intézett Sztranyavszky Sándor pártelnökhöz, amelyben bejelen­tette, hogy az általa alapított pártból kilép. Hívei a Ház feloszlatása titán rögtönzött megbeszélésre ültek össze és másnap, március 6-án, a Pannónia-szállóban határoztak magatartásukról. Az a körülbelül húsz főnyi képviselői csoport, amely volt vezérét követni óhajtotta, Bethlen kérésére megmásította szándékát. Egyesek azonban, köztük Ráday Gedeon gróf, Scitovszky Béla, Kállay Miklós, Biró Pál, Prónay György báró, Kozma Jenő, Berki Gyula, Payr Hugó és még néhányan kiléptek a nemzeti egység pártjából, s a 8 Órai Újság bejelentette, hogy Gömbös Gyula miniszterelnököt a jövőben nem követi. Bethlen István gróf egyelőre várakozó álláspontra helyezkedett. A nemzeti egység pártjának vezetősége a debreceni választókerület listavezető­jének jelölte őt, a debreceni választóihoz intézett nyilt levélben azon­ban elhárította magától ezt a megtiszteltetést. Debreceni visszavonu­lásának hírére elsősoriban Nagykanizsa, másnap Sopron városának választói részéről is az a kívánság 'merült fel, hogy Bethlen István grófnak pártonkívüli programmal ajánlják fel a jelöltséget. Elsőnek Nagykanizsa választóiból alakult bizottság kérte fel s ő a jelöltsé­get elvállalta, mire a Nemzeti Egység Pártja közölte nagykanizsai helyi szervezetével, hogy vele szemben nem óhajt ellenjelöltet állítani. Ilyen előzmények után tartotta meg 1935 már cius 17-én első pro­x gramibeszédét Nagykanizsán, amelyének keretében kíméletlen támadást intézett Gömbös Gyula miniszterelnök személye ellen, de a miniszter­etflök nem követte ezen a téren elődjét. Egy héttel később, március 26-án iámét szólott nagykanizsai választóihoz és most már főleg­gazdasági vonatkozású és külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Mind­két alkalommal a régi Bethlen-kormányok több tagja, Horthy István nyugalmazott lovassági tábornok és sok más barátja és bizalmas párthíve kísérte el a volt miniszterelnököt választói kör­útjára. Az új képviselőház megalakulásától kezdve több ülésen vett részt és a költségvetés bizottsági tárgyalásai során is ismételten fel­szólalt, de a plénumban a nyári szünetig nem beszélt. A fővárosi tör­vényhatósági választási agitáció idején régi párthíve, Ripka Ferenc volt főpolgármester támogatására jelent meg a Budai Társaskörben s ott újból személyes támadást intézett Gömbö s Gyul a ellen. K özben •^rdeikesen alakult a politikai Eelyzet.Hívei már ä nagykanizsai választás idején táviratot váltottak Rassay Károly szegedi választói­val s később maga is szorosabb összeköttetésbe lépett Rassay Károly­lyal. Politikai körökben nagy feltűnést keltett Eckhardt Tiborral tör­tént kibékülése. Az ezzel kapcsolatos levélváltásaik lovagias eljárásokra

Next

/
Thumbnails
Contents