1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Gróf Bethlen István

223 formálisan is megalakult az egységes kormányzópárt, a KeresztényKeresztyén Kisgazda, Földműves és Polgári Párt, amely a május végén .megtartott választáson fölényes többséggel került be a második nemzetgyűlésbe. Bethlen István gróf ' a második nemzetgyűlés megnyitásakor rekonstruálta kormányát és a királykérdés teljes kikapcsolásával elsősorban az egyre súlyosbodó gazdasági helyzet romlásának igyekezett gátat vetni. Az inflációs politika miatt az egységespárt fajvédő-csoportja 1923 augusztusában ellenzékbe ment és részben a földreform körül támadt elégedetlenségre is támaszkodva, igyekezett a kisgazda-képviselőket is a kormány ellen fordítani, ez a törekvés azonban Nagyatádi Szabó István magatartásán meghiúsult. Bethlen István gróf még ebben az évben Parisba, Londonba, majd Rómába utazott s a nagyhatalmak képviselőivel külföldi kölcsönről tárgyalt, miután nyilvánvaló volt, hogy a magyar valuta értékét és az államháztartás egyensúlyát külső segítség nélkül helyreállítani nem lehet. Római fogadtatása túlnőtt az udvariasság keretein és az a jóviszony, amely ima Olaszország és Magyarország között fennáll, ezekben a napokban keletkezett. Munkáját siker koronázta: a jóvátételi bizottság hozzájárult a jóvátétel kérdésének húsz évre való elodázásához, másrészt a népszövetségi kölcsön és a szanálási program irévén megnyílt a lehetősége a nagyarányú gazdasági rekonstrukciónak. A szanálási törvényjavaslatokat meghosszabbított üléseken szavazta ímeg a nemzetgyűlés, a külföldi és belföldi kölcsönakció rendkívül sikerrel fejeződött be s megalakult a Nemzeti Bank, ami egyúttal a bankóprés megszűnését jelentette. Az 1924—25. évi költségvetés, amely a nagy összeomlás után az első aranyalapon készült költségvetés volt, már felesleggel zárult s a népszövetségi főbiztos jelentéseiben megállapította a szanálási akció teljes sikerét. A rekonstrukció tervszerű munkáját azonban nem egyszer zavarta meg az ellenzék magatartása, ami végül is szükségessé tette a házszabályok módosítását. 1925 júniusában a nemzetgyűlés törvénybeiktatta a választójogi reformot. 1925 decemberében Bethlen István gróf Genfbe utazott, hogy a szanálással kapcsolatos további kérdéseket letárgyalja. Erre az időre esik a frankügy kipattanása, amit az ellenzék kormánybuktatásra igyekezett felhasználni, de csalódott reménységében, mert a Népszövetség a szanálási időszak leteltével, 1926 júliusában, programszerűen megszüntette a pénzügyi ellenőrzést, amivel a szanálás súlyos terheket követelő munkájának első periódusa lezáródott. Smith Jeremiás népszövetségi főbiztos 1926. év július havában elhagyta Magyarországot s véglegesen lezárultak a frankügy külpolitikai vonatkozásai, ősszel sor került a belpolitikai likvidációra is. A Kúria októberiben jogerős ítéletet hirdetett a frankperben s a kormány még aznap beadta lemondását, hangsúlyozva, hogy alkotmányos kötelességének tartja a politikai felelősség szempontjából a bizalmi kérdés felvetését felfelé is. A kormányzó azonban nem fogadta el a kormány lemondását, hanem biztosította Bethlen István grófot teljes bizalmáról. A nemzetgyűlés november elején megszavazta a felsőházi törvényt,