1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.
A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Gróf Bethlen István
224 amely helyreállította a magyar törvényhozás kétkamarás rendszerét és 1926 decemberben megtartották az első országgyűlési képviselőválasztást, amely az egységespártot fölényes nagy többséggel küldötte az országgyűlésbe. Kevéssel később az új felsőház tagjainak megválasztására, illetve kinevezésére került sor. A kormányzó még augusztusiban a magyar érdemkereszt nagy keresztjével tüntette ki Bethlen István grófot sikereinek elismeréséül. A frankügyben őt ért támadásokért a nemzet is az elégtétel és elismerés számos jelével halmozta el. A szegedi egyetem díszdoktorává avatta, a városok és községek pedig egymásután választották meg díszpolgárukká. 1927 áprilisában Bethlen István gróf Rómába utazott s megkötötte az olasz-magyar barátsági, békéltető- és döntőbírósági szerződést. 1927^ben véglegesen lekerült a szanálás ügye a Népszövetség napirendjéről és előtérbe nyomult az optánskérdés, amit a Népszövetség magyar-román közvetlen tárgyalással igyekezett dűlőre juttatni. Ebben az évben kezdte erősebben éreztetni hatását a revíziós gondolat is, amelynek nagy lendületet adott lord Rothermerenek állásfoglalása a magyar igazság mellett a Daily Mail hasábjain. Bethlen István mint kormányelnök az egiységespártna t k 1927 októberében tartott egyik értekezletén foglalkozott hivatalosan a revízió kérdésével. Örömmel üdvözölte mindazokat, akik a magyar igazság mellett síkra szállanak, de hangsúlyozta, hogy a kormánynak a revízióra irányuló akciójában kötelességszerűen óvatosan és körültekintően kell eljárnia. 1928 márciusában Debrecenben tartott beszámoló beszédében már erőteljes formában követelte a revíziót. A fajvédőpárt 1928 szeptemberében csatlakozott ismét az egységespárthoz és Gömbös Gyula honvédelmi államtitkár lett. A képviselőház az év utolsó hónapjában megszavazta a házszabályok módosítását, hogy gyorsabbá tegye a törvényhozás munkájának ütemét. 1929 nyarán ismét külföldi útra ment Bethlen, hogy a külpolitika tényezőivel személyes érintkezést keressen. Júniusban Madridban volt s Primo de Rivera miniszterelnökkel megkötötte a magyar-spanyol békéltető és döntőbírósági egyezményt, visszatérőben pedig Parisban látogatást tett Doumergue köztársasági elnöknél, Poincaré miniszterelnöknél és felkereste Berthelot külügyi államtitkárt is. Augusztus utolsó napjaiban ült össze Hágában a jóvátételi konferencia azzal a feladattal, hogy megállapítsa a keleti államok jóvátételét. Szeptemberben Parisban kezdte meg tanácskozásait a keleti államok jóvátételének szakértőbizottsága és 1930 elején végre létrejött a párisi egyezmény, amely szabályozta a keleti jóvátételek kérdését, visszaadta az országinak teljes pénzügyi szuverenitását és végleges megoldást teremtett az optánskövetelések ügyében is. Bethlen munkásságát ettől az időtől kezdve a fokozódó külpolitikai tevékenység mellett teljesen a gazdasági romlás elleni védekezés kötötte le. A gazdatársadalom megerősítése érdekében életbeléptette a gabonajegy-rendszert s igyekezett a magyar exportnak kedvezőbb lehetőségeket teremteni. 1930 áprilisában Rómába utazott és Mussolinival, valamint az olasz kormány gazdasági minisztereivel a magyar export-
