1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Gróf Bethlen István

222 bukása után hazajött és résztvett a Clark^féle tárgyalásokon. Már ekkor feléje fordult a bizalom és 1919 novemberében, a koncentrációs kabinet megalakítására irányuló tárgyalások során, miniszterelnökként emlegették. Tagja lett a külügyminisztérium békeelőkészítő osztályának, az ő irányítása szerint állították össze a békedelegáció előterjesztésének Erdélyről -szóló részét. A békedelegáció egyik főmegbízottja volt. Neuillyből hazatérve, a román megszállás alól felszabadult tiszántúli választásokon a hajdúböszörményi választókerületben lépett fel pártonkívüli programmal, de a Friedrich-párti TasnádyKovács Józseffel szemben kisebbségben maradt. iSimonyi-Semadan Sándor miniszterelnök lemondása után, 1920 júliusában egységes kormányzópárt- és kormányalakításra kapott az államfőtől megbízást. Feladatának első részét meg is oldotta, a kisgazdapártból, a keresztény nemzeti egyesülésből és a disszidensekből egységes kormányzópártot alakított, kormányalakítása azonban meghiúsult a frakciók különböző személyi követelései miatt. Nem sokkal később az egyik hódmezővásárhelyi kerület pártonkívüli programmal képviselőjévé választotta, a politikai életben azonban nem igen vett részt, hanem a menekültügyi hivatalt vezette, amelynek élére Teleki Pál grófnak miniszterelnökké történt kinevezésekor került. Amikor IV. Károly Király első visszatérési kísérlete történt, a kormányzó Andrássy Gyula gróffal és Gratz Gusztávval együtt őt bízta meg azzal, hogy a királyt a bel- és külpolitikai helyzetről informálja és rábírja arra, hogy hagyja el az országot. IV. Károly király megjelenése kiélezte az ellentéteket a nemzetgyűlés legitimista és szabadkirályválasztó frontja között és Teleki Pál gróf 1921 áprilisában beadta lemondását. A kormányzó 1921 április 13-án Bethlen István grófot bízta meg a kormányalakítással és másnap, április 14-én megalakította kormányát, amelynek bemutatkozását nagy tetszéssel fogadta a nemzetgyűlés. Kormányelnökségének első idejében arra törekedett, hogy az ország a maga erejéből rendezze pénzügyeit. A nemzetgyűlés elfogadta Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter javaslatait, amelyek mind a pénzügyi rekonstrukciót célozták. Első nagy külpolitikai sikerét 1921 október 14-én érte el, amikor a velencei konferencián visszaszerezte az országnak Sopront és környékét, amivel rést ütött a békeszerződésen. A királykérdés azonban a külpolitikai sikerek ellenére is mindinkább nyugtalanította a belpolitikai életet. A kérdés nyugvópontra juttatása céljából Bethleni István gróf 1921 október 21-én nagy beszédet mondott Pécsett, de ugyanakkor a király a kormány tudta nélkül másodszor is visszatért az országba. Bethlen István gróf a külpolitikai helyzet kényszerítő hatása alatt parancsot adott az ellenállásra és végül kénytelen volt a királyt kiadni az antantnak. Amikor a nemzetgyűlés a Habsburg-ház detronizálásáról szóló javaslatot törvénybe iktatta, mint 1921. évi XLVII. törvénycikket, beadta lemondását, amit a kormányzó el is fogadott, de ismét őt bízta meg a kormányalakítással. Mivel az első ne

mzetgyűlés mandátuma 1922 február 16-án lejárt, mielőtt a_ Bethlen-kormány választójogi javaslatát elfogadta volna, a kormány választójogi javaslatát rendeleti úton léptette életbe. Február 23-án