1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.
A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A Kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Muzsa Gyula - Nagy János
157 Múzsa Gyula 1862-ben született Romániában, mint magyar emigráns fia. Református. Egyetemi tanulmányait Budapesten, Parisban és Londonban végezte. Megszerezte a gyógyszerészi oklevelet s miután tizenöt évet külföldön töltött, hazajött s a fővárosban gyógyszertárat nyitott. Hosszú ideig alelnöke volt a gyógyszerészegyletnek. 1906-ban Dunapataj függetlenségi programmal megválasztotta képviselőjének s 1910ben is beküldötte a képviselőházba, ekkor már Kossuth-párti programmal. Közéleti működésének jórészét a sport népszerűsítésére fordította s ezen a téren nagy érdemeket szerzett. Nemzetközi kongresszusokon többször képviselte az országot. Mint sportember világhírű, rendkívül sokat tett a magyar testnevelés fellendítése érdekében. Tagja a nemzetközi olimpiai bizottságnak; a magyar, atlétákat ő vezette a st-louisi, londoni, athéni, párisi, stockholmi és amsterdami olimpiai versenyekre. A sportélet terén szerzett kiváló érdemeiért a király 1912-ben a Vaskorona-rend III. osztályát adományozta neki, 1914-ben pedig udvari tanácsossá nevezte ki. A Magyar Atlétikai Club ötvenéves jubileuma alkalmából — mint annak társelnökét — a kormányzó a II. osztályú Magyar Érdemkereszttel tüntette ki. A Testnevelési Tanács egyik megalapítója. Nagy János 1879-ben született Tolnaozorán. Római katolikus, volt nemzetgyűlési képviselő, kisbirtokos. Az elemi iskolát szülőfalujában végezte és kora ifjúságától gazdálkodik. Régóta vesz részt a politikai életben, a kisgazda-mozgalom* nak régi harcosa. Eleinte a függetlenségi 48-as párt tagja volt, majd csatlakozott nagyatádi Szabó István táborához. A kommunisták üldözőbe vették és sok zaklatásban' volt része. 1920-ban a tamási kerület kisgazdapárti programmal nemzetgyűlési képviselővé választotta. A földreform tárgyalásánál és az indemnitási viták során mondott nagyobb beszédet s munkásságával hathatósan szolgálta a kisgazdatársadalom érdekeit. Megalakulásakor csatlakozott az egységespárthoz s a második nemzetgyűlésben ennek a pártnak programjával képivselte régi kerületét. Az 1926. évi országgyűlési választáson nem vállalt jelöltséget. A kormányzó ebben az évben, a felsőház megalakulásakor nevezte ki felsőházi taggá.