1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A Kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Gróf Nemes Albert - Dr. Némethy Károly

158 Gróf Nemes Albert 1866-ban született Bécsben. Római katolikus, belső titkos tanácsos, nyugalmazott rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, nagybirtokos. Jogi tanulmányainak befejezése után diplomáciai tanulmányokat végzett s külügyi szolgálatba lépett. Mint attasé a quirináli nagykövetségen kezdte meg pályáját. Rómából Berlinbe került, itt érte el a titkári rangot a innen követségi tanácsosi címmel Konstantinápolyba helyezték át. 1908-ban nevezték ki rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré, ekkor Parisban működött, de közvetlenül az olasz hadüzenet előtt visszakerült a quirináli nagykövetségre. A háború alatt a württembergi, badeni és hesseni udvarokhoz nevezték ki követnek, a háború után pedig ismét a Quirinálnál képviselte az országot 1926 végéig, amikor nyugalomba vonult. Azóta visszavonult a közélettől s gazdaságának él. Tulajdonosa az I. osztályú Magyar Érdemkeresztnek, a Ferenc József-rend és a Szent István-rend középkeresztjének s a Lipót-rend lovagkeresztDr Némethy Károly 1862-ben Berettyóújfalun született. Református, nyugalmazott belügyi államtitkár, belső titkos tanácsos. A budapesti tudományegyetemen avatták a jogtudományok doktorává. Pályáját 1884-ben kezdte meg a belügyminisztériumban. 1899-ben mint miniszteri osztálytanácsos, a törvényelőkészítő osztály élére került s azt két évtizeden át vezette, de amellett a városi és községi ügyeket is irányította. A közigazgatási reformmunkálatokban nagy része volt, ő készítette elő a közigazgatási bíróságról, a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről, a városok fejlesztéséről, a választói jogról szóló törvényeket és a vármegyei reformjavaslatokat. Miniszterei mindegyikének bizalmát élvezte; Hieronymi Károlynak, Szél] Kálmánnak, Tisza Istvánnak, Sándor Jánosnak, Wekerle Sándornak meghitt munkatársa volt. Éredmeinek elismeréséül többízben részesült legfelsőbb kitüntetésben. 1918-ban a főrendiházi tagok sorába emelkedett. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnöke, majd négy éven át elnöke volt. 1922-ben résztvett a kormányzó elnöklésével tartott alkotmányjogi értekezleten. A felsőháznak megalakulása óta tagja s a szakbizottságokban való közreműködése mellett minden közigazgatási javaslat tárgyalásánál figyeLmet keltő beszédet mondott. Kora ifjújének.