1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A Kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Dr. Heinrich Dezső - Dr. Herczeg Ferenc

150 Dr Heinrich Dezső 1873-ban született Budapesten. Római katolikus, kormányfőtanácsos, a Heinrich A. és fia Vaskereskedelmi rt. elnöke. A budapesti tudományegyetemen végezte el a jogot, itt avatták a jogtudományok doktorává. Tanulmányaínak befejezése után több kiváló fővárosi ügyvédi és közjegyzői irodában folytatott ügyvédi gyakorlatot, édesatyjának halála után azonban pályát változtatott, a Heinrich-cég kötelékébe lépett s azóta ennek szenteli munkásságát. Harmincötéves működése során tekintélyes szerephez jutott a magyar közgazdasági életben, a kereskedelmi életben pedig vezető szerepe van. A háború idején az Országos Vaselosztó Bizottságban működött Hegyeshalmy Lajos későbbi kereskedelemügyi miniszter oldalán. A politikai életben az összeomlás után vett részt először, amikor testvérbátyjával, néhai Heinrich Ferenccel, a Nemzeti Polgári Pártot szervezte meg. A bolsevizmus idején emiatt üldözésben volt része, heteken át lakója volt a gyűjtőfogháznak testvéreivel együtt. A kormányzó 1922-ben a közgazdasági élet terén szerzett érdemei elismeréséül kormányfőtanácsossá nevezte ki. Elnöke a Kereskedelmi Testületnek, vezérlőbizottsági tagja a Kereskedelmi Akadémiának.. Sok pénzintézetnek és nagyvállalatnak igazgatóságában foglal helyet. Dr Herczeg Ferenc 1863-ban született Versecen. Római katolikus, író, volt képviselő. Atyja Versec város polgármestere és gyógyszerész, volt. Ügyvédnek készült s temesvári és budapesti patvaristáakodása alatt mind gyakrabban jelentek meg szépirodalmi művei a Pesti Hírlapban, a Hétben. Elbeszéléseinek főlényes szellemessége s elegáns stílusa csakhamar szívesen fogadott novellistává avatta. 1890-ben írta meg"az életében fordulópontot jelentő első nagyobb munkáját: a Fenn és lenn című regényét, amely megnyerte az Egyetemes Regénytár pályadíját. Műve rendkívül nagy sikert aratott s Rákosi Jenő a Budapesti Hírlaphoz szerződtette tárcaírónak. Ekkor elhatározta, hogy az irodalomnak él a végkép elszakadt a jogi pályától. Az ezután következő évek páratlan termékenységű munkában teltek el s rövidesen egyik legkedveltebb magyar író lett. Néhány novellás kötet és regény után a színműirodalom felé fordult s 1893-ban hozták színre a Nemzeti Színházban első drámáját, a Dolovai nábob leányát, amely rendkívül nagy sikert aratott. 1894-ben megalapította az Űj Idők című heti folyóiratát, amely csakhamar