1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A Kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Dr. Egry Aurél

146 magát. 1915-ben, mint a 7. hadosztály parancsnoka, a kárpáti és dnyeszteri harcokban vett részt, 1916-ban pedig a 39. honvédhadosztály élén a Strypa mentén és az erdélyi fronton harcolt s kétízben is megsebesült. 1917-ben a honvédelmi minisztériumba került, ott az első csoport főnöke lett, s még ugyanebben az évben kinevezték altábornagynak. 1919 januárjában ment nyugalomba, a kormányzó 1921-iben tüntette ki a gyalogsági tábornoki címmel és jelleggel. Több magas kitüntetésnek tulajdonosa, így a hadiékítményes Lipótrend lovagkeresztjének, a hadiékítményes II. osztályú Vaskoronarendnek, a hadiékítményes II. osztályú katonai érdemkeresztnek és a III. osztályú Vaskorona-rendnek. A felsőháznak megalakulása óta tagja és a múlt ciklusban jegyzője is volt. Dr Egry Aurél 1874-ben született Budapesten. Római katolikus, udvari tanácsos, a Pénzintézeti Központ jogtanácsosa. A budapesti tudományegyetemen szerezte meg a jogi és államtudományi doktorátust. Ügyvédi irodáját 1897-ben Budapesten nyitotta meg s csakhamar mint egyik legjóbbnevű fővárosi ügyvéd tette magát ismertté. Főként kereskedelmi és részvény joggal foglalkozott s ebben a tárgyköriben több tanulmánya is megjelent, ilyen a „A részvénytársasági közgyűlési határozatok megtámadása" (1904) és „A részvénytársaság alapszabályai" (1906) című munkája. A háború idején munkásságának súlypontja a háborús gazdasági jogalkotás terére tolódott át. A kormány megbízta a hadi gazdasági szervek létesítésének előkészítésével, s résztivett a háborús gazdasági törvények előkészítő munkálataiban is. Mindkét irányban igen értékes tevékenységet fejtett ki. A Haditermény Részvénytársaság és a Pénzintézeti Központ jogi felépítése nagyrészben az ő műve. Igen jelentős szerephez jutott ugyancsak kormánymegbízásból a békekötés utáni időszakban. Többször képviselte a kormányt külföldi tárgyalásokon. Résztveit a Magyarország és Franciaország között a háború előtti tartozásokról szóló államszerződés megkötésében, majd a jóvátételi bizottság és a vegyes döntőbíróságok előtt folyó földbirtokperekben és diplomáciai tárgyalásokban képviselte a kormány: megbízásából a magyar érdekeket. Frigyes királyi herceget is ő képviselte a csehszlovák köztársaság, a jugoszláv, a román és az olasz állam ellen folytatott pereiben. A kormány és a hereegprimás megbízásából a Jóvátételi Bizottság előtt tárgyalta és megnyerte a román kormány ellen aa Ipolyi Múzeum ügyét. Megalakulása óta tagja a felsőháznak, amelynek bizottságaiban értékes munkát végzett s több fontos javaslat előadói tisztét töltötte be. Elnöke a Pester Lloyd Társulatnak. A kormányzó érdemeiért 1928-ban a II. osztályú Magyar Érdemkereszttel tüntette, ki.