1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.
A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A Kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Erney Károly - Gróf Forgách János dr.
147 Erney Károly 1874-ben született Budapesten. Római katolikus, (kincstári főtanácsos, a Pesti Hazai Első Takaíréikpénztár-Egyesailet alelnök-vezérigazgatója. Iskolai tanulimányainak elvégzése és négyévi, jobbára külföldön kifejtett működés után, 1894-ben lépett a Pesti Hazai Első Takarékpénz tár-Egyesület kötelékébe, ahol fokról-fokra haladva érte el 1924-ben a vezérigazgatói rangot, majd az igazgatóság 1929-ben alelnökké választotta meg. A magyar közgazdasági életben vezető szerepet tölt be, széleskörű munkásságát számos pénzintézet, ipari és kereskedelmi vállalat, valamint kulturális és altruista intézmény vezetőségében fejti ki. Alelnöke az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának. A kormányzó kiváló érdemei elismeréséül 1934-ben az I. osztályú Magyar Érdemkeresztet adományozta neki. A Magyar Nemzeti Bank főtanácsosa, a Pénzintézeti Központ választmányának tagja, a Budapesti Kereskedelmi Akadémia vezérlőbizottságának elnöke, az Országos Ipartanács és Kereskedelmi Szakoktatási Tanács tagja. Gróf Forgách János dr 1870-ben született Gácson. Római katolikus, nyugalmazott rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter. A középiskolát a jezsuiták kalksburgi intézetében és a bécsi Theresianumban végezte, a jogot Budapesten és Parisban hallgatta. Az államtudományok doktora. Közpályáját 1890-ben Nógrád megyében kezdte meg mint tiszteletbeli szolgabíró. 1891-ben a közös külügyminisztériumba került, egy év múlva letette a diplomáciai vizsgát s mint attasé* titkár és tanácsos a bukaresti, szentpétervári, hágai, konstantinápolyi és római követségeknél teljesített szolgálatot. Gyorsan haladt előre pályáján. 1897-ben rövid ideig a monarchia ügyvivője volt Szentpétervárott, 1903-ban pedig a szófiai diplomáciai ügynökség és főkonzulátus ideiglenes vezetésével bízták meg. 1905-ben rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré nevezték ki s egy Rio de Janiroban töltött év utáji, 1907-től négy éven át Belgrádban működött. Mint Aehrental gróf politikájának exponense, a Balkán legnyugtalanabb állomásán sok támadásban részesült, főként a cseh lapok és cseh képviselők részéről. Aehrental gróf mindig a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott működéséről. A király többízben hívta kihallgatásra s nemcsak külügyi vonatkozású, de belpolitikai kérdésekben is meghallgatta véleményét. 1908-ban a 10*