1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Szervezetek és intézmények által választett felsőházi tagok - Dr. Hubay Jenő

124 kultuszminiszter visszahívta őt és felajánlotta neki a Zeneakadémián a hegedűtanszak vezetését. Hubay, jóllehet Gevaert igazgató mindenáron vissza akarta Brüsszelben tartani, nem habozott, hanem visszatért hazájába. 1886-<ban találkozott utoljára Liszt Ferenccel Belgiumban. Antwerpenben, Lynen Viktor palotájában, nagy hangversenyt rendezett Liszt tiszteletére, amelyen Hubay a mesterrel játszott együtt utoljára és iöt búcsúzott el tőle azzal, hogy Budapesten viszontlátja őt. A sors azonban másként döntött, Liszt 18864)an Bayreuthban »meghalt. Hubay hazatértével új korszaka nyílt meg a magyar zeneművészet történetének. Működéséhez fűződik a magyar zeneélet nagyarányú fellendülése. Legfőbb céljául a magyar zene terjesztését és a magyar zenei életnek magyar irányban való fejlesztését tűzte ki s zeneművészetünk mai magas színvonala legnagyobb részben neki köszönhető. Hubay kezdeményezésére jött Budapesté Popper Dávid, a világhírű csellóművész, aki a Zeneakadémián a gordonka-tanszéket vette át. Hubay javaslatára az Operaház élére Mahler Gusztávot hívták meg, aki csakhamar megvalósította az egységes magyar előadásokat. Hubay a zeneakadémián megalapította a magyar hegedűiskolát, amely rövidesen világhírnévre emelkedett. A világ minden részéből jöttek tehetséges művésznövendékek Budapestre, hogy_ az ő vezetése alatt végezzék el tanulmányaikat. Mint pedagógus halhatatlan érdemeket szerzett magának. Iskolájából került ki Vecsey Ferenc, Szigeti József, Geiyer Stefi, Rubinstein Erna, Pártos István, Koncz János, Telmányi Emil, Waldbauer Imre, Székely Zoltán és a világhírű magyar művészek egész sora, a külföldiek közül a holland Bram Eledering, az amerikai Eddy Brown, az angol Harry Sollivay, az orosz Zinovy Kogan, az olasz Albertina Ferrari és Wanda Luzzato. Ebben az időben alapította Hubay Popper Dáviddal együtt vonósnégyesét. Brams, a nagy német zeneszerző éveken keresztül 'minden esztendőben a Hubay-kvartet közreműködésével mutatta be egy-egy kéziratban levő művét és a bemutatóra mindig ellátogatott Budapestre. Hubay pedagógiai működésével és hangversenykörűtjaival párhuzamosan nagyszerű zeneirodalmi munkát is végzett. Már 1891-ben mutatta be az Operaház „Alienor" című ötfelvonásos nagy dalművét, amelyet Edmond Haraucourt szövegére írt. Ez a műve, amelyben még Wagner nyomdokain halad, 26 éves korában Brüsszelben íródott. Következő operája a „Cremonai hegedűs", amelyhez, Francios Coppée írta a szöveget, 1894-ben került színre a budapesti Operában Nikisen Artúr vezénylete alatt. E művével, amelyben már teljesen kibontakozik nagy tehetsége és eredetisége, oly nagy sikert aratott, hogy Európában több mint hetven színpadon került színre s előadták Newyorkban is. A Cremonai hegedűs még ma is kedvenc operája a magyar közönségnek, századik előadását 1925-tben Pietro Mascagni dirigálta és ez alkalommal a hegedűszólót maga a szerző játszotta. Ez volt az első magyar dalmű, amely világsikert aratott. Következő művében, a Falu rossza című operájában a magyar népies szellemet akarta átültetni az opera stílusába. Ezt a művét Bécsben és Berlinben is nagy sikerrel adták elő. 1903-ban mutatta be a budapesti