1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Szervezetek és intézmények által választett felsőházi tagok - Dr. Ilosvay Lajos

125 Opera „Moharózsa" című dalművét, amelyet Ouida-Ruttkay szövegére írt. Ext követte 1906-ban a magyar irályú „Lavotta szerelme" Bérezik és Farkas szövegére. 1923-ban került színre „Karenina Anna", 1931-ben pedig „Az álarc" című operája. Ez a két műve több nagy német városban is színre került s teljesen meghódította a német közönséget is. Legújabb művét, a „Milói Vénusz"-t, amelyet Góth és Farkas szövegére írt, 1935-ben mutatta be az Opera. Külföldi kiadóknál eddig 121 opusza jelent meg, amelyek világszerte ismeretesek. Híres Csárdajelenetei állandóan műsoron vannak mindenütt, éppúgy mint Liszt Rapszódiái. Négy hegedűversenyt írt, amelyek közül a harmadik a legnépszerűbb. Szimfonikus művei köziül a Dante- és Petőfi-szimfónia, valamint a magyar szellemű „Háborús szimfónia" a legismertebb. Utóbbi művét a Kisfaludy Társaság a Greguss-díjjal jutalmazta. A kommün alatt kénytelen volt elhagyni az országot, de 1919-ben a nemzeti kormány meghívására elfoglalta a Zeneakadémia igazgatói állását. Ö vezette be az összes hangszerek tanítását és az egyházzenei tanfolyamot is. Vezetése alatt a Zeneművészeti Főiskola a világ egyik legelső zeneintézetévé fejlődött. Igen sokszor vezényel nagy magyar hangversenyeket külföldi nagyvárosokban is, így a közelmúltban Parisban, Varsóban, Berlinben, Prágában és Helsinkiben. Hegedűjét mindig a jótékonyság szolgálatában szólaltatja meg. 1924-ben a Zeneművészeti Főiskola igazgatói állásáról lemondott, de megtartotta a hegedűművészképző tanfolyam vezetését. A kormányzó ebből az alkalomból rendkívüli érdemeinek elismeréséül az intézet örökös tiszteletbeli elnökének nevezte ki s az I. osztályú magyar érdemkeresztet adományozta neki. Tiszteletbeli doktora a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemnek, tulajdonosa a Corvin-láncnak. Tagja a Magyar Tudományos Akadémiának, a Petőfi Társaságnak, a római Santa Cecilia Akadémiának, a helsinkii Zeneművészeti Főiskolának és Zeneművészeti Szövetségnek. A becsületrend tisztje és sok belföldi és külföldi magyar rendjel tulajdonosa. Dr Ilosvay Lajos (A Magyar Tudományos Akadémia választottja) 1851-ben született Désen. Református, nyugalmazott államtitkár a II. fizetési osztály jellegével, c. műegyetemi nyilvános rendes tanár, bölcsészeti és jubiláris bölcsészeti doktor, tiszteletbeli műszaki doktor, udvari tanácsos. Középiskoláit Kolozsvárott, egyetemi tanulmányait pedig Budapesten, Heidelbergben, Münchenben és Parisban végezte. Parisban Berthelot-val végezte a kettős sókról való kísérleteket. A doktori cím megszerzése után asszisztensként működött a budapesti egyetemen Lengyel Béla és Than Károly tanárok mellett, miközben megszerezte a középiskolai tanári oklevelet is.