1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Szervezetek és intézmények által választett felsőházi tagok - Dr. Hubay Jenő

123 építkezéseit és sok városi bérházat. Sokat foglalkozott városrendezési nagy problémákkal. Közfeltűnést keltett az Andrássy-út és Erzsébet­tér összekapcsolásának nagyvonalú tervével, amely az Erzsébet-teret kibővítette a Vilmos császár-útig. A háború előtt éveken át elnöke volt a Kelenföldi Kaszinó műszaki bizottságának, amely egyik nagy tényezője volt Kelenföld és Lágymányos fejlődésének. Éveken át erős és önzetlen működést fejtett ki különböző jótékonysági egyesü­letek vezetőségében. 1909-ben választották meg fővárosi törvény­hatósági bizottsági taggá. A háború után mint a keresztény és nem­zeti irány híve állott a közügyek szolgálatába és főként gazdasági kérdésekkel foglalkozott. Tiszteleti tagja a Magyar Mérnökök és Épí­tészek Nemzeti Szövetségének, alelnöke a Magyar Mérnök- és Építész Egyletnek, tagja az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga országos igazgatóságának, az Országos Középítési Tanácsnak, a Képzőművé­szeti Tanácsnak. 1932 óta tagja a felsőháznak. Tulajdonosa a Ferenc József-rend lovagkeresztjének és a Vaskorona-rendnek. Dr Hubay Jenő (A Zeneművészeti Főiskola választottja) 1858-ban született Budapesten. Római kato­likus, udvari tanácsos, a Zeneművészeti Főiskola tanára és volt igazgatója. 1909-ben Ferenc Jó­zsef királytól érdemei elismeréséül az örökös magyar nemességet kapta „szalatnai" előnévvel. Atyja H über (Hubay) Károly, a Nemzeti Szín­ház karnagya, ismertnevű zeneszerző és zene­pedagógus volt. Hubay Jenő zenei tehetsége igen korán nyilatkozott meg, már kilencéves korában feltűnést keltett a Nemzeti Zenede egyik hang­versenyén Viotti hegedűversenyének előadásával. Első tanítója édes­atyja volt. Tizennégyéves korában a berlini zeneakadémián folytatta tanulmányait. Itt Joachim József tanítványa volt. 1878-ban Liszt ajánlatával Parisba ment, ahol Pasdelpoup Concerts populaires-jein lépett fel s ott mint hegedűművész világhírnevét megalapította. A reákövetfcező időben egymásután hódította meg hegedűjével a nyugateurópai országokat. 1881-ben Vieuxtemps betegágyához, Algírba hívta a fiatal művészt, aki a meghívásnak eleget tett és Algírban hangversenyt is rendezett. Ez volt az utolsó koncert, ame­lyen Vieuxtemps, az ősz mester jelen volt. Halála előtt utódjául Hubayt ajánlotta F. A. Gevaertnek, a brüsszeli királyi konzervató­rium igazgatójának. A belga király ki is nevezte Hubayt, aki 1882-ben foglalta el Vieuxtemps tanszékét. Brüsszeli működése alatt kvaríet­társulatot szervezett Belgium legnagyobb gordonkaművészével, Joseph Servaissel és egész Európában hangversenyezett, állandó összekötte­tést tartva fenn Parissal, ahol korának minden nagy művészével és írójával megismerkedett. A (barátság szálai fűzték őt Massenet, Saint­Saens, Godard, Gounod és Reyer zeneszerzőkhez. 1885-ben Trefort

Next

/
Thumbnails
Contents