1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Almásy László dr.

akiktől uralmát féltette, Cserny terroristáival elfogatta s előbb a Markó-utcai, majd pedig a rákosi gyűjtőfogházban hat hétig zárva tartotta. Az alkotmányosság helyreállta után felújította a kommunisták által megszállt és feloszlatott Nemzeti Társaskört, a munkapárt klubját és Beöthy László volt kereskedelemügyi miniszterrel, Horánszfky Lajos volt munkapárti országgyűlési képviselővel és Lándor Tivadarral, a kiváló publicistával ekkor hozta létre a Tisza István emlékbizottságot, amelynek egy ideig igazgatója volt s amely, nek megbízásából 1920-ban ő mondotta az első emlékbeszédet Tisza István geszti sírboltja felett. Egyébként ezidőben ügyvédi gyakorlatot folytatolt a fővárosban s txigja volt az országos ügyvédvizsgáló bizottságnak, amelyben a magyar magánjogot cenzeálta. 1922-ben aztán visszatért a politikai életbe. Az akkori nemzetgyűlési választások alkalmával régi szentendrei, most már pomázi, kerületében kapott mandátumot a szociáldemokrata párt jelöltjével szemben az egységes párt programjával. E pártnak, mely Bethlen István kormányzata alatt az egykori szabadelvű párt jelentőségét is túlszárnyalta, kezdettől fogva tagja, 1923 júniusától ügyvezető elnöke s 1927 februárjától elnöke volt. Erélyével, tapintitával és szervezőképességével sok belső válságon vezette át ezt a különösen léte első korszakában sok éppen nem homogén elemből álló pártot, amelyért nagy áldozatot is hozott, amikor 1923 júniusában lemondott a nemzetgyűlésben viselt alelnöki tisztéről (amelybe 1922 szeptember 5-én emelkedett), hogy elfoglalhassa a párt ügyvezető alelnöki állását. Vezetése alatt a párt több külföldi tanulmány ii

I; t tett, igy Bulgáriában és Olaszországban, ahol öt és a párt tagjait a hivatalos és politikai, valamint a társadalmi és gazdasági körök kitüntető szívességgel fogdták. Scitovszky Bélának, a nemzetgyűlés ekkor volt elnökének belügyminiszterré történt kinevezése után (1926 október) s az uj országgyűlés képviselőházának megalakulásakor az, egységes párt tekintélyes része őt óhajtotta volna a Ház elnöki székébe emelni, mivel azonban Bethlen István gróf, a párt vezére, s a párt sok tekintélyes tagja is azon a nézeten volt, hogy a párt az ü vezető és szervező tevékenységét nem nélkülözheti, ez a kombináció nem valósult meg. Az uj országgyűlés első képviselőházában (1927-—1931) is a pomázi kerület — ezúttal egyhangúlag elnyert — mandátumával foglalt helyet s ebben a ciklusban emelkedett politikai karrierjének eddig legmagasabb pozíciójába: a Ház 1929-ben, Zsitvay Tibor dr. akkori házelnöknek igazságügyminiszterré történt kinevezése után elnökévé választotta. Azóta változatlanul ezt a magas méltóságot tölti bt' az összes pártok általános tisztelete és ragaszkodása közepette. E'élyeskezü, de pártatlan és igazságos őre, előzékeny és liberális kezelője a szigorú és sok visszásságra al7