1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - XIII. A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Vészi József

több vezércikkben ünnepelte a magyar nyelv és gondolat ez uj tündöklő megnyilatkozását. Később személyes vitája támadt Probászkával, még pedig a szó nemes értelmében: a Társadalomtudományi Társaság vitát rendezett a különböző társadalmi felfogásokról s e vitában Prohászka a konzervatív, Vészi a liberális felfogást képviselte. A vita, mely ama kor egyik legérdekesebb szellemi tornája volt, óriási közönség jelenlétében folyt le. A Társaság közlönye, a Huszadik Század, in extenso közölte le a disputációt, amelyben két erős meggyőződésű ember a magyar közéleti küzdelmek megszokott lovagiasságával mérte össze szellemi fegyvereit. Az ő lapja hasábjain jutott először szóhoz a fővárosban Ady Endre az uj magyar költészet legnagyobb alakja. Mélyrenéző irodalmi érzékkel egy uj lángész szárnyverését érezte meg a fiatal költő már első kezébe került versében és egymásután adta ki költeményeit a Budapesti Naplóban, bár a közönség és különösen a kritika nagy része erős ellenérzéssel fogadta azt a merőben uj és hallatlanul erőteljes, minden eddigi Urában ismeretlen hangot, amelyet Ady poézise húrjain megütött. A disznófejű nagy ur és A fekete zongora cimü halhatatlan versei Vészi akkori dunavarsányi tuszkulánumában születtek. Sok csatát vivott Ady miatt úgyszólván az egész magyar glóbusszal, — a jövő őt igazolta. Ezidőtájt már politikai hírneve is erősen meg volt alapozva és Széli Kálmán miniszterelnöksége alatt a szászsebesi (erdélyi) kerület képviseletében mint a szabadelvű párt tagja időközi választáson 1899-ben be is került a parlamentbe, miután előbb a főváros óbudai kerületében ellenzéki programmal eredmény nélkül próbálkozott meg. Az ezután következő két ciklusban a főváros III. (óbudai) kerületét képviselte a Házban. Mandátumáról önként mondott le a Fejérváry kormány megalakulásakor, amikor Fejérváry Géza báró felkérésére 1904-ben elvállalta a miniszterelnöki sajtóiroda vezetését miniszteri tanácsosi rangban; azt az áldozatot, hogy állami szolgálatot vállalt, kizárólag Fejérváry Gézának hozta meg is ezért a Fejérváry-kabinet visszalépésekor ő is távozóit hivatalából. Ekkor Berlinbe mert, ahol megalapította a Jungungarn cimü folyóiratot, mely a magyar politikai és nellemi élet harcos orgánuma volt és különösen erős küzdelmet folytatott a Magyarország ellen irányuló pángermán izgatás és Scolus Viator agitációjával szemben. E berlini tartózkodása alatt jött létre Katona József tragédiájának, a Bánk bán-nak német fordítása. Reinhardt, a nagy német rendező ugyanis hajlandóságot mutatott Beregi Oszkár rábeszélésére a Bánk bán előadására, amennyiben Vészi tollából kapja meg a mii fordítását. Vészi egy hét alatt elkészült vele és Reinhardt szilire is hozta hires berlini színpadán. Nagy közönségsikere nem volt ugyan a tragédiának, de a német littcra 549