1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - XIII. A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Vészi József

túra ekkor eszmélt rá a magyar drámairodalom dicső múltjára s ez időből datálódik a német közönségnek és a német színpadnak az ujabb magyar dráma iránt való mély és komoly érdeklődése. Ugyancsak :i Jungungarnban közölte Vészi néhány remek székely népballadának német fordítását is. Ezeket a balladákat tudvalevően Krizsa János gyűjtötte össze Vadrózsák cím alatt kiadott erdélyi népköltészeti gyűjteményében s a székelv néplélek e csudálatos megnyilatkozásait Vészi József fordításában ma is széltél>en szavalják még Németországiján. Két évi berlini munka után visszatérve, Budapesten megalapította a Budapester Presse cimü németnyelvű politikai napilapot. Ez a lap frisseségével, lendületével és politikai alaposságával valósággal német nyelvű folytatása volt a Budapesti Naplónak. A Budapester Presse-nek azonban csak néhány hónapig volt szerkesztője és kiadója: rövidesen átment a Pester Lloyd-hoz, mely Singer Zsigmond főszerkesztő mellé főmunkatársának hivta meg, s amelynek Singer Zsigmond elhalálozása után, 1913-ban főszer kesztője lett. Vezetése alatt a Pester Lloyd újra a tekintély azon magas fokára emelkedett, amelynek néhai Falk Miksa főszerkesztése alatt örvendhetett, ö maga pedig elvitathatatlanul elsőrendű pozíciót szerzett magának a publicisztikában, nemzetközi mértékkel mérve is. A bolsevikiek eltávolították lapja éléről, ahová 1919 őszén visszatérve, merészen, sokszor vakmerően szállt szembe az akkor uralkodó szélsőjobboldali irányzattal, mely lapját és tollát épp oly kevéssé nélkülözhette, mint minden addigi irányzat. A konszolidációért vivott harc egyik legerősebb oszlopa volt s emellett a Pester Lloyd nagyvonalú és erőteljesen hangsúlyozott magyar külpolitikájával is rendkívüli szolgálatokat tett hazájának. Ebbe a körbe tartozik genfi szereplése is. 1928-ban a Népszövetség által egybehívott világsajtóértekezleten ö képviselte Magyarországot. E kongresszuson francianyelvü beszédben ismertette azt a barbár üldözést, melynek minden magyar szellemi termék az utódállamokban ki van téve s a gondolatszabadság védelmében ekkor kifejtett argumentumai tapsra ragadták még a nem éppen barátságos érzelmű francia delegátusokat is. 1929-ben és 1930-ban Magyarország egyik delegátusa volt a Népszövetség közgyűlésén. A közgyűlés bizottságaiban folytatta a világsajtókongresszuson megkezdett harcát és mindkét ízben sikerült is a plé minimál elfogadtatni olyan határozati javaslatokat, amelyekben a Népszövetség kívánatosnak mondotta ki, hogy a gondolat szabad terjesztésének akadályai minél előbb elhárittassanak. Az 1929-iki közgyűlésen rendkívüli feltűnést keltett egy e tárgyban mondott beszéde, amelynek folyamán ötven „corpus delicti"-t tett le a Népszövetség asztalára, legnagyobbrészt tudó550