1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.
Felsőház - XIII. A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Vészi József
karékossági Bizottságban is, ahol a legóvatosabb és legszigorúbb takarékosság elvét vallotta. Széleskörű közgazdasági működést fejt ki vezetőpoziciókban, s egyebek között elnöke az Első Magyar Általános Biztosítótársaságnak és alelnöke a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak, valamint tagja az Országos Ipartanácsnak. Nemcsak kiváló közgazdasági tudása, tehetsége közismert, hanem szerény életmódja, puritánsága is. Tisza István gróf legbizalmasabb környezetéhez tartozott s az ő politikai tradícióit vallja most is. Az első peershub alkalmával lett tagja a felsőháznak 1927ben s azóta újra egyre fokozódó politikai befolyásra tett szert. A Bethlen-kormány lemondásakor pénzügyminiszterként emlegették s valóban Károlyi Gyula gróf ezt a tárcát fel is ajánlotta neki, — ő azonban nem vállalkozott rá, de kilátásba helyezte, hogy a kormánynak a tervezett takarékossági intézkedések megállapításában segítségére lesz. Ezl az igéretét meg is tartotta a a 33-as Országos Bizottságban is, melybe a felsőház küldte, ez irányban végzett nagyszabású munkát, amikor a hatos albizottság tagja lett. „Takarékossági diktátor"-nak nevezték ez időben, — ő azonban a felsőházban mondott egyik nagy beszédében, amelyben az infláció veszedelmeire figyelmeztetett, tiltakozott az ellen, hogy neki a valóságnál nagyobb szerepkör tulajdonit* tassék. Mikor az álláshalmozások s a többszörös jövedelmek elleni mozgalom egyre nagyobb arányokat öltött, ö volt az első (1931 telén), aki miniszteri nyugdijáról lemondott. Tagja a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsának. VÉSZI JÓZSEF Aradon született 1858 november (>-án. Szülővárosában járt a gimnáziumba, s tulajdonképen már ekkor, fiatal diákkorában lépett fel későbbi nagyszerű életpályájának első tokára, verseket irt, amelyek Jókai Mór szépirodalmi napilapjában, az Életképek-ben jelentek meg s az alig nyolcadikos gimnazistát ekkoriban az a kitüntetés is érte, hogy Jókai Mór egy lirai költeményét az Életképek címoldalán adta ki. Középiskolai tanulmányainak befejezése után Budapesten a bölcsészeti fakultáson a magyar és német irodalom tanulmányozásának szentelte magát. Gyulai Pál és Heinrich Gusztáv lábainál ülve szivta magába e két disoiplina szellemét és részt vett Greguss 35* 547