1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - XIII. A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Scitovszky Tibor dr.

SC ITOVSZKY TIBOR DR. 1875 június 21^én Nőtincsen, Nógrád vármegyében született. Scitovszky Béla dr. volt belügyminiszter és nemzetgyűlési el- . nők testvérbátyja. Középiskoláit a jezsuiták kalksburgi főgimnáziumában, egyetemi tanulmányait a budapesti tudományegyetem jogi fakultásán s a párisi Sorbonne-on végezte. Á budapesti tudományegyetem az államtudományok tudorává ayatta. Tanulmányainak befejeztével, 1889-ben, a kereskedelmi minisztérium kötelékében állami szolgálatba lépett. Szolgálati beosztásában legfőképpen kereskedelempolitikai kérdésekkel foglalkozott; részt vett több kereskedelmi szerződés megkötésében s ismételten közreműködött az Ausztriával folytatott kiegyezési tárgyalásokon is. A háború alatt a központi hatalmak között felmerült gazdasági kérdések elintézésében, mint a kereskedelmi minisztérium delegátusa jutott gyakran fontos szerephez. Az összeomlás után, a béketárgyalások idején, az újonnan felállított külügyminisztérium szolgálatába lépett s a következő két évben (1921—22-ben) egymásután vett részt egész sor fontos nemzetközi konferencián. Ott volt a Neuilly-sur-Seinetben tartott béketárgyalásokon, az utódállamok 1921 november havában lefolyt portorosei tanácskozásain, a brüsszeli pénzügyi tárgyalásokon, a marienbadi és brucki találkozón (Teleki Pál és Gratz Gusztáv külügyminiszter találkozása Benes dr. cseh külügyminiszterrel 1921 márciusában), a velencei konferencián, mely de la Torretta olasz külügyminiszter elnöklete alatt a soproni kérdésnek népszavazás utján való eldöntését rendelte dl 1921 októberében, és a genovai konferencián (1922 áprilisában). A külügyminisztériumból államtitkári rangban tért vissza 1922 nyarán a /kereskedelmii minisztériumba, de rövidesen nyugdíjaztatta imagát s a Magyar Általános Hitelbank igazgatója lett. Ebben az állásában maradt 1924 november 15-ig, amikor Bethlen István gróf miniszterelnök felkérésére elvállalta a külügyi tárcát, melynek 1925 március 17-ig állott iaz ólén, Bethlen addigi külpolitikai elgondolásának vonalán vezetve Magyarország nemzetközi politikáját. Mint külügyminiszter, több emlékezetes beszédet mondott. Nevezetes az a felszólalása, amelyben Dúca román (külügyiminiszternek a kivándorolt erdélyi miagyarok ügyében elfoglalt álláspontját ulasitoüa vissza. Lemondása után a Magyar Általános Hitelbank vezérigazga537