1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - XIII. A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Sebess Dénes dr.

lója lett. E nagyfontosságn pozíciójában működik ezidöszerint is. — a pénzügyi válság zátonyain sikeresen kormányozva át intézetét. Közben sok fontos gazdaságpolitikai misszióban ismételten folytatóit jelentői tárgyalásokat '— több izben a kormány megbízásából 'is — a világ pénzpiacának nagy centrumaiban, amelyekben — kivált Londonban — rendkívüli tekintélynek örvend. A közgazda sági élet terén szerzett kiváló érdemeinek elismeréséül a kormányzó az I. osztályú magyar érdemkeresztet adományozta neki s a felsőház megalakulásakor annak élethossziglani tagjává nevezte ki. SEBESS DÉNES DR. 1869 október 9-én régi erdélyi családból született Marosvásárhelyen, ahol tanulmányainak befejezése után ügyvédi oklevelet nyert. 1901-ben függetlenségi párti képviselő lett Marosvásárhelyt, ahol 1905-ben és 1906-ban ismételten megválasztották. A képviselőházban a mentelmi és igazságügyi bizottságok tagja volt. 1906-ban Ítélőtáblai birává neveztetett ki s mint ilyen, az igazságügyminiszlérium telekkönyvi osztályának élére került. 1909-ben tanácselnök lett a budapesti táblán. Számos jogirodalmi munkát irt (Magyar birtokrendezés. Erdélyrészi birtokrendezés. Adatok a magyar állam agrárpolitikájához. Magyar telekkönyvi jog. A kisbirtok és a készülő polgári törvénykönyv. Adatok a magyar bitbizományi jog reformjához. Uj-Románia földbirtokpolitikája Erdélyben. Die Agrárreform in Ungarn.) Az ő munkája a birtokrendezési törvények (1908: VII., 1908 : XXXIX. és 1913 : X. t.-c.) tervezete is s a Kivándorlási Tanács megbízásából 1916-ban földreform-törvényjavaslatot szerkesztett. 1917-ben igazságügyi államtitkárrá nevezték ki. majd Debrecenben képviselővé választották. 1918-ban lemondott állásáról s a Magyar Földhitelintézet jogügyi igazgatója lett. Résztvett a békeelökészités szakmunkálataiban. Az utódállamok íöldrolonntörvénveil több munkában bírálta, német, francia és angol nyelven számos ily müve jelent meg. A magyar kormány megbízásából mint szakértő több izben vett részt a genfi Népszövetség tárgyalásain. A Jogtudományi Közlöny, Ügyvédek Lapja és Jogállam jogirodalmi folyóiratokban sok értekezése, szakcikke jelent meg. 1918 ban az uralkodó a Lipót-rend középkeresztjével tüntette ki. 538