1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - XIII. A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Ripka Ferencz dr.

érdekű intézménynek diszelnöke, tiszteletbeli és alapító tagja. Közéleti szereplésének kezdete arra az időre esik, amidőn a magyarországi városok, a németek példáját követve, nagyarányú mozgalmat indítottak a monopoliszlikus jellegű közüzemek községesitése érdekében. Ripka Ferenc akkor a Ganz villamossági társaság cégvezető főtitkára volt és mint ilyen vett részt a legtöbb magyarországi világító üzem megszervezésében s gyakorlati tapasztalatait a székesfőváros törvényhalóságában, mint bizottsági tag érvényesítette. E téren közismertté vált szakavaitottsága alapján meghívást kapott Budapest székesfővárosi tanácsától, mely rábízta a városi kezelésbe vett gázmüvek vezérigazgatóhelyettesi, majd pedig vezérigazgatói állását. Ebben a minőségében építette a főváros óbudai gázgyárát, amely nemcsak szakszerű berendezéseivel, hanem népjóléti intézményeivel is a legnagyobb elismerést biztosította részére. Tevékeny része vo.lt a székesfővárosi elektromos áramszolgáltatási üzemek megváltásában is és más fővárosi üzemek fejlesztésében. Mint buzgó katolikus részt vett egyháza társadalmi gyűjtés utján ő építette például a fonyódi katolikus templomot és plébániát. Elénk részt vett a Szent István Társulat igazgató-választmányában és jórészben neki köszönhető a Krisztinaváros hitbuzgalmi fellendülése Mint politikus mindig nemzeti alapon állott és keresztény szellemben a társadalmi béke, a felekezeti türelmesség hive volt. Ezért is vállalta 1925 július 11-én Budapest székesfőváros főpolgármesterségét, hogy megbékítse az egymással ellenségesen szembenálló pártokat. 1926-ban ugyan a polgármesterválasztásnál kisebbségben maradt, pártja, az egységes polgári községi párt azonban nagyon megerősödött és nemcsak a fővárosi politika, hanem az országos politika egyik jelentős oszlopává is lett. Főpolgármeslersége alatt a főváros a háború utáni súlyos viszonyok ellenére is becsületes fejlődésnek indult. A főváros szeretetétől eltelt lelke, erős szociális érzéke mindig megtalálta a helyes utat a pártok harcai között is. A főváros lakosságának bizalma és szeretete kiséri működését. Az uj fővárosi törvényben ráruházott nagy hatalommal mindig a főváros javára élt. Ripka igen érdemes irodalmi munkásságot is fejitett ki; legjelentősebb müvei a „Mechwart album", ,,Gödöllő, a királyi család otthona", „Erzsébet királyné Gödöllőn", „A városi közüzemek és azok szervezete", „Bécs és Berlin világítási közüzemei" és „Budapest elektromos telepe". Számos előadást is tartott közgazdasági és városgazdasági kérdésekről és számos közleménye jelent meg ezekről a kérdésekről különböző lapokban és folyóii átokban. 1927 óla tagja a felsőháznak. 536