1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.
Felsőház - XIII. A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Vitéz Csanády Frigyes
delmei között cim alatt. Legfelsőbb helyről is több magas kitüntetésben részesüit. 1903-ban udvari tanácsosi címet kapott, 1913ban pedig a király a főrendiház, 1927-ben, a kormányzó az uj felsőház tagjává nevezte ki. VITÉZ CSANÁDY FRIGYES Laibachban született 1861-ben. Keszthelyen, a felsőausztriai Kremsmiinsterben és a bécsi kadétiskolában tanult és 1879-ben a székesfehérvári 69-ik gyalogezerednél kezdte katonai pályáját. Mint fiatal tisztet a boszniai második felkelés alkalmával ezredével a szerb határra küldték, Bjelinába. 1889-ben átlépett a honvédséghez és elvégezte Bécsben a cs. és kir. hadiiskolát. Mint százados, őrnagy, alezredes és ezredes, különböző vezérkari beosztásokban s/(,l^ált. 1903-ban a m. kir. szatmári 12. h, gyalogezred parancsnoka lett. ötévi ezredparancsnokság után, a m. kir. pozsonyi IV.-ik honv. ker. parancsnoksághoz helyezték át, ahol rövidesen a m. kir. 73-ik honv. gyal. dandár parancsnokságát vette át; 1910-ben tábornoki rangra emelkedett. 1913-ban a nagyváradi m. kir. 20-ik honv. hadosztály felállításával és parancsnokságával bizták meg. Ugyanekkor lett altábornagy és mint ilyen vonult ki hadosztályával 1914 augusztus havában az északi hadszintérre. A galíciai, majd a kárpáti harcokban hadosztályával együtt egész november 27-ig vett részt. Akkor Kispolánynál tüdőlövést kapott s kénytelen volt a harcteret elhagyni: József főherceg gondoskodásával autón, orvossal Kassára, majd Budapestre, a honv. helyőrségi kórházba szállították. Gyógyulása idején a chirovi harcokért a II. oszt. katonai érdemkeresztet kapta. Mint lábbadozót a honvédelmi minisztérium hadbiztosságának vezetésével, majd felgyógyulása után a 38-ik honv. gyal. hadosztály parancsnokságával bizták meg. 1915 májusában vette át uj hadosztálya vezetését és a német Südarmee kötelékében vett részt Stryj-től Tarnopolig az oroszok visszaverésében. Ez alkalommal a német I. és II. oszt. vaskereszttel tüntetlek ki. 1915. nov. 1—4ig hadosztálya Sienkovcenél négynapi éjjel-nappal tartó küzdelemben az oroszoknak a cár jelenlétében végrehajtott áttörési kísérletét hiúsította meg. A betört oroszok tömegét a Strypán át visszaverve, több mint 100 lisztet és 6000 embert ejtett foglyul és Igein sok gépfegyvert és hadianyagot zsákmányolt. E haditényért :i 512