1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - XII. Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - Hültl Dezső dr. - Ilosvay Lajos dr.

HÜLTL DEZSŐ DR. A szatinármegyei Felsőbányán született 1870-ben. Középiskolái elvégzése után a budapesti József műegyetemen folytatta tanul mányait, ahol épitészdoktorrá avatták. Egyike az ország legkiválóbb építészeinek, akinek nevét külföldön is jól ismerik. Sokat foglalkozott a renaissance építőművészeiével. Berniniről írott tanulmányával, amely 1906-ban jelent meg, nagy sikert aratott, A József műegyetemen 1910-ben magántanár, 1913-ban pedig a mii- és diszépitéstan rendes tanára lelt. A főváros számos építészeti alkotása dicséri tehetségét, így a (iazdák Biztosító Szövetkezetének palotája, a piaristák székháza, a Pajor Szanatórium, az Angol kisasszonyok zugligeti temploma. Alelnöke az Országos Kczépitési Tanácsnak és a Mérnöki Tanácsnak, igazgatósági tagja az Országos Magyar Képzőművészeti Társulatnak, tagja az Országos Képzőművészeti Tanácsnak, -u Műemlékek Országos Bizottságának, a Szerzői Jogi Szakértő Bizottságnak, az Ösztöndíj Tanácsnak és a Szent István Akadé miának. Levelező tagja a leghíresebb külföldi építész egyesületnek, a Boyal Institute of British Architectsnek. A József műegyetemnek 1930—31-ben rektora volt. A Korvin-koszorú tulajdonosa. A felsőházban a József műegyetem képviseletében foglal helyet. ILOSVAY LAJOS DR. 1851 október 31-én Désen született. Közép iskoláit Kolozsvárt, egyetemi tanulmányait Budapesten a kir. József-műegyetemen, Hcidclherghcn. Münchenben és Parisban végezte. A budapesti műegyetemen (1875-ben) Lengyel Béla és Í187(>-Í>an) Thán Károly asszisztense volt. Parisban Berthelot-val együtt folytatta a magas hőmérsékleten keletkező kettős sókkal való tanulmányokat és kísérleteket. 1878-ban, miután előbb a budapesti tudományegyetemen bölcsészetdoktorrá avatták, középiskolai tanári oklevelet nyert. Külföldön folytatott tanulmányait is befejezvén, 1882-ben az általános kémia helyettes tanára lett a József-műegyetemen, 1883-ban pedig nyilvános rendes tanárrá neveztetett ki s ma is a vegyészet nagytekintélyű ta 48«