1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - XII. Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - Hültl Dezső dr. - Ilosvay Lajos dr.

nára egyetlen technikánkon. Hat évig az egyetemes és vegyészeti osztálynak, 5 évig az építési és mérnöki osztálynak dékánja és 3 évig a főiskola rektora volt. Hazai és külföldi tudományos folyó­iratokba kötetekre menő értekezéseket és tanulmányokat irt a ké­mia legkiinlönbözöbb köreiből és számos önálló tudományos mun­kája jelent meg, amelyek közül valók a következők: A chémia alapelvei: Bevezetés a szerves chémiába: A torjai büdösbarlang chémiai és physikai vizsgálata; Budapest ásványos vizei és fürdői; A Balaton vizének chémiai vizsgálata; A tudományos chémia álla­pota a külföldön és hazánkban a XIX. században; A hydrokénes­sav néhány alkalmazása. L'avancement des sciences- naturelles et la guerre; A természettudományok fejlődésének főbb mozzanatai az utolsó 25 év alatt (1915); A rádiumemanáció vagy Niton, mint a XX. század bölcsek-köve; Csonkamagyarország táplálőanyag­szükséglete; Terméketlen szikeseink megmentése. Sokoldalú kutató és tanitómunkássága mellett 1897 óta szerkesztője a Magyar Chémia c. Folyóiratnak és 1916 óta a Természettudományi Fü­zeteknek. A Magyar Tudományos Akadémiában számos emlék­beszédet mondott. Elnöke a Kir. Magyar Természettudományi Társaságnak s e társaság kémiai szakosztályának, elnöke az Orsz. Közegészségügyi Egyesületnek, tiszteletbeli tagja a Magyar Földtani Társulatnak, elnöke az Eresébet Népakadémia Egyesületnek. Tudományos erde­meinek elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia 1891-ben levélő, 1905-ben rendes, 1916-ban pedig igazgatótagjává vá lasztotta; 1925 óta másodízben megválasztott alelnöke az Aka­démiának, mely 1927 januárjában azzal tüntette ki, hogy az or­szággyűlés felsőházának tagjává választotta. Legmagasabb helyről is számos kitüntetésben részesült: m. kir. udvari tanácsos, a Ferenc József-rend nagykeresztese, a Lipót-rend középkeresztese, a polgári hadiérem s a katonai és polgári emlékérem tulajdonosa. 1931-ben a kormányzó kiváló tudományos és közéleti érdemeit azzal ju­talmazta, hogy a II. fizetési osztály jellegét adományozta neki. Politikai szereplése az összeomlás! közvetlenül megelőző időkre esik. 1910-től 1914-ig tagja volt a régi országgyűlés kép viselőházának, amelyben a magyarláposi (erdélyi) kerület munka­párti programmal elnyeri mandátumával foglalt helyet. 1914 ja­uárjában a királv politikai államtitkárrá nevezte ki a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba. Erről az állásáról a Tisza-kabinet távozásakor mondotl le s azóta újra tudományos munkásságának szenteli minden idejét. Tiszteletbeli műszaki doktor, Dés város díszpolgára, az Or­szágos Közoktatásügyi Tanács, a Mérnöki Tanács és több más hasonló intézmény tagja. 487

Next

/
Thumbnails
Contents