1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - XII. Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - Hutyra Ferenc dr.

rává nevezték ki. Erről az állásáról 1917-ben lemondott, de azóta 1981-ig ismételten megválasztották a főiskola rektorává. A budapesti Tudományegyetem 1889-ben magántanárrá képesítette; 1899ben az egyetemi nyilv. rendkívüli tanári, 1922-ben az Erzsébet egyetemen a tiszteletbeli rendes tanári cimet kapta. 1900-ban a király az udvari tanácsosi i immel tüntette ki. A II. oszt. Magyar Erdeinkereszt és a Korvin-koszorú tulajdonosa, a Ferenc .lózsefrend középkeresztese és a III. oszt. vaskorona-rend tulajdonosa, ;i porosz kir. koronarend, a szász kir. Albrecht-rend és a francia Pour le Mérite Agricole-rend középkeresztese, a romániai koronarend nagy tisztikeresztese. A Tudományos Akadémia 1910-ben levelezőtaggá, 1921-ben rendestaggá, a bécsi állatorvosi főiskola 1910-ben, a berlini állatorvosi főiskola 1912-ben tiszteleti doktorrá választotta. Külföldi levelezőtagja a Hoyal Society of Medicine, a Royal College of Veterinary Surgeons, az Académie vétérinaire de France-nek, a belgiumi orvosi és a turini mezőgazdasági akadémiának és több külföldi állatorvosi egyesületnek. A Nemzetközi Állategészségügyi Bizottságnak és az Országos Állategészségügyi Tanácsnak (1900 óta) elnöke, az Országos Közegészségügyi Tanács rendes tagja, a Magyar Országos Állatorvosi Egyesületnek l&éven át volt elnöke, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tiszteleti tagja, a Természettudományi Társulat alelnöke, a Budapesten tartott VIII. nemzeiközi állatorvosi kongresszus volt ügyvezető alelnöke s ezidőszerint a nemzetközi kongresszusi bizottság alelnöke. A földmivelésügyi miniszter, illetve a kormány képviseletében résztvett a küiállamokkal kötött különböző állategészségügyi egyezményekről folyt tárgyalásokon és nemzetközi értekezleteken. Irodalmi dolgozatainak egyik része laboratóriumi tanulmányainak eredményét ismerteti; ilyenek nagyobbszámu kazuisztikus közleményektől eltekintve, a mailéin- és tuberkulinreakcióról, a gümökor elleni védőoltásokról, a takonykór pathogenesiséről, a sertéspestis okta.náról és az ellene való védőojtásokról szóló tanulmányai, mely utóbbiaknak eredményeképpen Magyarországon meghonosította a sertéspestis elleni védöojtásokat. Munkásságának másik részét tankönyvek és kézikönyvek teszik, melyek közül legjelentősebb a Marék Józseffel, a budapesti Állatorvosi Főiskola tanárával együtt megirt Állatorvosi Belgyógyászat cimü munkája. Magyar nyelven 1904-ben jelent meg A kötetben, egy évvel később Spezielle Pathologie und Therapie der Haustiere ( imen német nyelven. Az utóbbi 1922-ig hat kiadásban jelent meg; időközben ismételten kiadták orosz, olasz, spanyol és Amerikában angol nyelven is. A felsőházban a budapesti Állatorvosi Főiskolát képviseli, mely egyhangúan ruházta lel elismerésének e jelével. 185