1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - XII. Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - Hutyra Ferenc dr.

ban hetven színpadon is színre került. De előadták Amerikában is. A Cremonai hegedűs még ma is kedvenc operája közönségünknek; századik előadását 1925-ben Pietro Mascagni dirigálta s ez alkalommal a hegedűszólót maga a szerző játszotta. A Cremonai he gedfis után a Falu rossza következett. Ez operájában Hubay a magyar népies szellemet akarta átültetni az opera stílusába. Bécsben is és Berlinben is nagy sikerrel került előadásra. 1903-ban mutatta be a budapesti kir. Opera Moharózsa cimü dalmüvét, amelyet Ouida-Huttkay szövegére irt. Ezt követte 190(>-ban a Lavotta szerelme (Bérezik és Farkas szövegére). 1923-ig most szünet következett. Ebben az esztendőben került színre Karenin Anna, 1931-ben pedig Az álarc cimü operája, mind a kettő rendkívüli sikerrel. Ezen idő alatt külföldi kiadóknál 200-nál több hegedüés egyéb kompozíciója jelent meg, amelyek világszerte ismeretesek. Hires Csárdajelenetei állandóan műsoron vannak mindenütt, épp ugy. mini Liszt rhapszódiái. Szimfonikus müvei közül a Dante- és lYtöli-sy.imfónia. valamint a hatalmas Háborús szimfónia közismertek az egész világon. A kommün alatt kénytelen volt az országot elhagyni, de visszatérve, 1919-ben az akkori magyar kormány meghívására elfoglalta a Zeneakadémia igazgatói állását, ö vezette be az összes hangszerek tanítását és az egyházzenei tanfolyamot is. Vezetése alatt a Kir. Liszt Ferenc-Zenemüvészeti főiskola a világ egyik legelső intézetévé fejlődött. 1025-ben az intézet főigazgatója lett. Zeneszerzői és pedagógiai működése mellett igen sokszor vezényel nagy magyar hangversenyeket külföldi nagy városokban is. Hegedűjét mindig a jótékonyság szolgálatában szólaltatja meg. A Zeneművészeti Főiskola képviselője a felsőházban. HUTYRA FERENS DR. Született 1860 október 7-én Szepeshelyen. Orvosi tanulmányait a budapesti Tudományegyetemen végezte és itt nyerte el 1883-ban az orvosdoktori oklevelet. Az egyetemi kórbonctani intézetben teljesített négy évi tanársegédi szolgála! után 1886-ban a m. kir. állatorvosi tanintézethez segédtanárrá, majd 1888-ban az állatjárványtan és a törvényszéki állatorvostan nyilv. rendes tanárává, az intézetnek akadémiává tőrtént átszervezése után 1897-ben ennek igazgatójává, 1899ben loiskolává történi Ujabb átszervezése után pedig ennek rekto484